üvegművészet

Az iparművészet egyik jelentős ága, az üvegből készült dísztárgyak, edények, szobrok stb. művészete. Már az ókorban is jelentős kultúrcikk volt az üveggyöngy, az üveg dísztárgy. Híresek a bizánci művészet üvegmozaikjai. Az üvegkészítés titkát Velence már a XII. sz.-ban ismerte, és a XIV-XV. sz.-ra üvegművészete európai hírűvé vált, fénykora Velence állam fénykorának idejére esik. A XVI-XVII. sz.-tól vált híressé az európai piacon a cseh üveg, egy sajátos összetételű üvegfajta, aminek értékét még a művészi megmunkálás is emelte.
A hutastílus a forró, képlékeny üveganyagból lágy vonalú, finom üvegtárgyakat alakít, ilyen a velencei üveg. A kristálystílus az üveg csiszolásával jön létre. Ennek formavilága tömörebb, súlyosabb, általában geometrikus. Ilyen a cseh üveg.
Az üvegművészet a képzőművészetnek egyik ága. Az üvegfestészet a XII. sz.-tól elsősorban a gótikus épületek, katedrálisok nagy ablakfelületein kapott helyet. A megfelelő formájú festett üvegdarabokat a tervrajz szerint egymás mellé helyezték és ólompántokba foglalva kapcsolták össze képpé. Az üveget felhasználják a szobrászatban is, főként a kisplasztikában.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás

• iparművészet
• ág
• művészet
• ókor
• bizánci művészet
• állam
• cseh üveg
• piac
• képzőművészet
• katedrális
• szobrászat
• kisplasztika