Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
vacak bum
vacak cheesy
vacak contemptibl...
vacak crap
vacak crummy
vacak despicable
vacak dross
vacak flaming
vacak jig
vacak junk
vacak lousy
vacak mangy
vacak mean
vacak measly
vacak number
vacak paltry
vacak pelting
vacak piddling
vacak pokey
vacak poky

Magyar Magyar Német Német
vacak Schmarren (...
vacak & sem... Quark (r)
vacsora Abendbrot (...
vacsora Abendessen ...
vacsora Abendmahl (...
vacsora Nachtmahl (...
vacsora Souper (s)
vacsorázik nachtmahlen...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Vác

Rendezett tanácsú város Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye felsőváci járásában, a váci r. kat. püspökség és káptalan székhelye, a Duna bal partján, a tenger színe felett 111 m magasságban. A város területe, ahová Alsó-Pencés Szügyi puszta meg Klarissháza majorság is tartoznak, összesen 10,770 katasztrális hold; ebből mívelés alatt áll: 6296 hold szántóföld, 181 kert, 520 rét, 536 szőlő, 872 legelő és 3311 hold erdő, a többi nádas s nem termő terület. Szőlőjéből a filoxera 1884 végéig 734 holdat pusztított el, tehát többet mint amennyit ma mívelnek. A város szabályosan épült hosszú, keskeny földterülete nyúlik; terei és utcái csinosak, s a középső városban elég rendezettek. A szabályozást még 1762-86. püspöke Migazzi Kristóf gróf kezdeményezte, azóta bontották le a régi várkapukat, betömték sáncárkait, s alapul-fogadták el az egész városon végig vezető hosszú, széles utcát, s a rendezés élére szabályrendelettel bíró szépítő bizottságot rendeltek. A múlt században hajóhíd is vezetett a szentendrei szigetre, hanem ezt az 1775 febr. 26-iki árvíz jege összetörte, s azóta hol dereglye, hogy csavargőzös közlekedik. Épületei közt legjobban kiemelkedik a szép székesegyház, melynek alapját még 1756. rakatta püspöke Althán Károly gróf, és pedig cölöpökre, negyven láb mélységre, mert a tér ingoványos volt, s csak 1777. fejezték be a szerint a megújított terv szerint, melyet Migazzi gróf 1762. II. József udvari építésze Canevall által készíttetett, s aki az eddigi részeket lebontatta, s a mű vezetését egy Oswald Gáspár nevű piarista fráterre bízta. A templom kupolájának magassága 214 láb, belső átmérője 60 láb. Előcsarnokát 12 korintoszi oszlop tartja. Legnagyobb ékessége a Maulpertsch Antal bécsi festő freskó festménye. A székesegyházzal szemközt a Duna mellett fekszik a kétemeletes püspöki palota. A Székesegyház-téren áll a kegyes tanítórendiek háza és főgimnáziuma. A felsővárosi plébániatemplom, melyet fehérek templomának is nevez a nép (egykor a dominikánusoké volt) u. n. jezsuita barokk stílusban épült. A városnak egyik nevezetessége a süketnémák országos intézete, mely 1802. egy gömör-vármegyei emberbarát Cházár András indítványára keletkezett, s mintegy száz tanulót fogad be, akik itt a sjöld kézimunkát is elsajátítják. Maga az épület eredetileg püspöki lakóház volt, s itt volt szállva Mária Terézia, mikor 1766. a várost meglátogatta. Az országos fegyintézet csúcsíves kupolájával szintén egyik nevezetessége a városnak. 1808-25. a Ludovika-akadémia volt elhelyezve benne, s csak 1855. lőn fegyházzá átalakítva, 1895. jelentékenyen kibővítve. A váci lövőház 1753. épült a Gombás patak partján, közel a Hét Kápolna nevű kegyhelyhez, egy díszes híd szomszédságában, melynek szobrait nagyon megrongálta az idő s az 1849-iki kartács-zápor. Vác polgári népessége (1891) 14,450, ezek közül magyar 12,599, német 817, tót 431, a többi 4,17% más nemzetiségű. Vallásfelekezetre nézve 10,832 r. kat., 1106 ev. ref., 582 ágostai és 1609 izraelita, a többi 2% más vallású.

Vác székhelye a felsőváci járás szolgabírói hivatalának s telekkönyvi hatósággal felruházott járásbíróságnak; itt állomásozik a 6. számú honvéd huszárezred, melynek elég tág és alkalmas kaszárnyája és gyakorlótere van; van azonkívül adóhivatala, pénzügyőri biztossága, postája s távíróhivatala, postatakarékpénztára, királyi közjegyzősége, takarékpénztára, kereskedelmi és iparhitelintézete vácvidéki népbankja s betegsegítő pénztára. Közművelődési intézeteit tekintve, felemlítendő a püspöki papnevelő intézet, hittudományi tanfolyammal; püspöki könyvtár, melynek Peitler Antal püspök díszes önálló épülete emelt, jeles a kegyes tanítórendiek főgimnáziuma és újoncnevelő háza, melynek épületét Schuster Konstantin bőkezüséggel építtette, a szerzet nevezetes könyvtárával; említendő a Szent-Ferenc-rendü atyák kolostora, a káptalan felügyelete alatt álló fiútápintézet, a süketnémák országos intézete, a középvárosi polgári leányiskola a szent Vince leányainak vezetése alatt, azon a helyen, ahol egykor a Szent-Miklós templom, az ideiglenes székesegyház állott, több hitfelekezet elemi iskolája, kisdedóvó intézetét a váci nőegyesület Fröbel rendszere szerint gondozza; van gyermekmenedékháza, kaszinóköre, katolikus olvasóköre, ipartestülete, iparos-olvasóköre; katolikus legényegyesülete, városi tűzoltó egyesülete, az országos vöröskereszt-egyesület fiókja, irgalmas rendű és városi kórháza, két gyógyszertára, Szent Vince-segítőegyesülete, több hírlapja: a Váci Közlöny (XX. évfolyam, szerkeszti Varga Mihály), Váci Hírlap XI. évfolyam, szerkeszti Kiss József), Vác és Vidéke (I. évfolyam, szerkeszti Nagy Gyula), továbbá megjelenik még Vácon: Reménységünk (magyar), Rettung (német) és Nasa Nádej (tót nyelven), havi folyóirat mind a három Varga Mihály szerkesztésében és I. évfolyamban; végre: Tel Talpios (héber nyelven) VI. évfolyamban Katzburg Dávid szerkesztésében. A váci nyomdát még Mária Terézia idejében állította Ambro Ferenc. Ipara és kereskedése Budapest nagy fejlettsége miatt megcsappant, de a gyáripar emelkedőben van. Eddig létrejöttek a szalmahüvelygyár, hengermalom, a cink- és ónlemezgyár, a Reitter István kocsigyára, a kötőszövőgyár, nem számítva ide a fegyintézetben űzött ipart, amely hasonlóképen igen jelentékeny, a Naszál hegyben fejlett kőbányát, s a téglagyárakat, melyek részben a fővárost látják el építési anyagokkal. A híres váci kenyeret itt házilag készítik. A város újabb időben a Hét Kápolna szomszédságában szórakozási helyül szép ligetet rendezett be s az u. n. Veresház-teret parcelláztatja. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Vácon 1891 nyarán sikerült gazdasági kiállítást rendezett, mikor itt egyúttal egy helyi érdekű műrégészeti kiállítás itt nyílt meg s azzal vette kezdetét a váci múzeum-egylet, melynek immár saját helyisége van. Vác területén született a XVII. sz.-ban Beniczky Péter a költő; itt élt és itt halt meg Argenti Döme dr; itt született Füredi Mihály, családi nevén Aszalkovics, jeles népszínmű-énekes; itt nyugszanak Együd István színművészének, Karcsu Antal Arzénnek a város történetírójának s Hammernyik Jánosnak, a magyar tud. akadémia legnagyobb hagyományosának hamvai.

Igen valószínű, hogy Vác már Szt. István kora előtt fennállott. Waic (Vazul) volt a neve a megkereszteltetése előtt magának a szent királynak is. Az Árpád-házi királyok sokat tartózkodtak Vácon, s mint köztudomású, Imre király és Boleszló váci püspök közt itt ment végbe 1199 márc. 10. ama heves jelenet, mely Imrének Endrével való összeütközését megelőzte. Vác a tatárok betörése alkalmával siralmas állapotra jutott. A várost Batu khán 1241 márc. 17., éppen fekete vasárnapon, ugy elpusztította, hogy kő kövön nem maradt. Mikor a tatárok elvonultak, IV. Béla a várost újra felépíttette s német települőket hívott be. Mátyás király Vácon 1485. országgyűlést is tartott; itt hozták a nádori méltóságról szóló törvényeket, jóllehet azok záradékát Budán írták alá s mint ilyent iktatták a Corpus Juris-ba. A mohácsi veszedelem után sanyarú sors várt a városra; a várat ugyan püspöke Broderich István annyira megerősítette, hogy az sokáig dacolt az erőhatalommal, de 1541-ben mégis megvívta a török; bástyáit, templomait, palotáit összelövette s 1544-95. egyfolytában bírta, míg püspökei örökös nyughatatlanság közt hol Nógrád várában, hol a táborban tartózkodtak. A reformáció a török világ idejében fészkelte be magát. míg a székesegyházból mecsetet, a dominikánusok kolostorából pedig fürdőt alakítottak a törökök, addig az elpusztult Szt. Mihály templomot foglalták le a kálvinisták, s mint Szapolyai pártján levők annyira megszaporodtak, hogy maguknak itten nevezetes iskolát rendeztek be, amely 1626-ig állt fenn s különösen Bethlen Gábor alatt virágzott, de sokáig nem bírta a törökök zaklatásait elviselni s a református iskola tanárai és tanulói Kecskemétre, Nagykőrösre és Ceglédre széledtek el. A város 1684. ismét a katolikusok kezére került; 1685. újra betört a török, a várost újra feldúlta, kirabolta s felégette és ez csak akkor került megint a magyarok kezébe, mikor Lotaiai Károly a következő év őszén Budát elfoglalta. A város felépítésének és újraszervezésének érdeme első sorban Dvornikovich Mihály püspököt illeti, ki 1689 után tizennégy évig tartó püspöki kormánya alatt mindent elkövetett, hogy a várost hamvaiból új életre keltse. Migazzi Kristóf gróf püspöksége idején a város újból felvirágzott. 1849 jan. 6. Görgey (l. o.) itt adta ki híres váci proklamációját. A városban két kemény csata volt: az egyik ápr. 10-én, midőn az volt Klapka György terve, hogy Götz s Jablonovszky seregeit belekergetik a Duna árjába, azonban e terv nem sikerült. Götz megsebesülve foglyul esett s itt halt meg sebeiben s másnap Görgey nagy katonai pompával temettette el. A másik még keményebb ütközetet júl. 17. Paskievics orosz tábornagy főhadseregével vívták. 1869. díszes emlékoszlopot emeltek az elesett bajtársak sírjai fölé s júl. 17. minden esztendőben istentiszteletet tartanak a váci csata emlékére, s megkoszorúzzák az emlékoszlopot.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is