Vadászati adó
adózás
a királyi adóhivatalok által kivetett és beszedett egyenes
adó, amelyet a vadászati jog gyakorlásáért fizet mindenki, aki akár saját
birtokán, akár másnak földjén kiván vadászni. Fel vannak ez alól mentve: a) az
uralkodó család tagjai; b) külföldi államok követei és konzulai, s a követségek
és konzulátusok személyzete, amennyiben nem belföldiek; c) a vadász és vadőrző
cselédek; d) a csőszök, pásztorok és erdőkerülők; e) a hatóságilag fölesketett
erdőtisztek, erőőrök és a királyi erdőfelügyelőségek személyzete. A V. egy évi
összege 12 frt, az adóév aug. 1-től a következő év julius 31-ig tart s a V.
egész összegében fizetendő akkor is, ha a vadászatot az adóévnek csak egy
részében akarja az adózó gyakorolni; 30 napnál nem hosszabb időre azonban 6 frt
lefizetésével is meg lehet a vadászati jogot szerezni, végre az erdészeti
szakiskolák hallgatói a V.-nak felét fizetik, (1883. XXIII. t.-c.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|