Vagyonjog
jog
az ember azon magánjogi viszonyainak foglalatja, amelyek
bizonyos dolgokra (vagyonra) vonatkoznak, szemben a családi és az öröklési
joggal, amelyeknél a jogviszony központja a házasság és a család. A vagyonjog
körébe tartozik: 1. dologbeli jog, amelyhez számítjuk a tulajdon-, zálog- és
szolgalmi jogot, a dologi terheket, az urbéri és rokon természetü viszonyokat,
a szellemi javakon való jogot (l. Szerzői jog); 2. a kötelmi jog, amely a
tisztán személyes vagyonjogot alkotja. A dologbeli és a kötelmi jog közti
lényeges különbségek a következők: a) a dologbeli jog gyakorlásához egy személy
elégséges, sőt több személy rendesen ki is van zárva, a kötelmi jog gyakorlásához
legalább két személy kell: a jogosított és a kötelezett; b) a dologbeli jogot
mindenki ellen, sőt minden személyre való tekintet nélkül érvényesíthetni, ha
az sérelmet szenved, a kötelmi jogot csak a kötelezett ellen, mert csak ez
sértheti meg; c) a dologbeli jog rendesen állandóbb jellegü, mint a kötelmi
jog, amely teljesítés által rendesen megszünik.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|