Vagyonrongálás

a magyar btkv (1878. V. t.-c. 418. §-a) szerint V. vétségét követi el, aki idegen ingó dolog szándékosan és jogtalanul megrongál vagy megsemmisít. E vétség miatt (melynek kisérlete is büntetendő) csak a sértett fél indítványára van helye bűnvádi eljárásnak; büntetése: három évig terjedő fogház és 50 frttól 1000 frtig terjedhető pénzbüntetés. Ugyanigy büntetik azt, aki vallási szertartásra rendelt épületet vagy más tárgyat, ugyszintén aki sírt vagy síremléket, nyilvános emlékszobrot, közkönyvtárban őrzött könyvet, kéziratot, v. a tudomány, művészet vagy ipar céljainak szolgáló nyilvános gyüjteményben őrzött egyéb tárgyat, nyilvános levéltárban vagy közhivatali irattárban őrzött okmányt, iratot vagy más tárgyat jogtalanul megrongál, elpusztít v. megsemmisít (420. §). Ha a cselekmény tanuk, szakértők, közhivatalnokok vagyonán azok tanuzása, véleménye vagy hivatalos eljárása miatt bosszuból követtetett el: ugy az bűntettet képez és egy évtől három évig terjedhető börtönnel és 200 frttól 2000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő (419. §). A most felsorolt bűncselekmények birósága a törvényszék. /p>

Forrás: Pallas Nagylexikon