az a zsíradék, mely az emlős állatok tejéből készül s emberi táplálékul szolgál. Rendesen csak tehéntejből, de kivételesen bivaly-, juh- és kecsketejből stb. is állítják elő. Készítésénél ugy járnak el, hogy a tejet lefölözik s az igy nyert tejfölt 10-16° C.-nyi hőnél köpülik. Ekkor a tejfölben lévő zsír vajszemcsék alakjában válik ki s az iró felületén gyülik össze, ahonnét kézzel v. szűrővel leszedhető. Igy azonban még nem élvezhető a vaj, mert nagyon sok irót tartalmaz. Utóbbit gyúrás által kevesbítik meg, mit parasztgazdák vizzel való mosás, jobb tejgazdaságok azonban gyúrógép segélyével eszközölnek. Végre még tetszetős alakot adnak a vajnak s azután elfogyasztják, vagy eladják. Az igy elkészített vaj azonban csak néhány napig tartja meg jó ízét, mert csakhamar megavasodik; ha tehát tartósabb vajat akarunk készíteni, okvetetlenül sózni is kell. 100 lit. tejből zsírtartalma szerint 3-5 kg. vaj nyerhető. A vaj 80-85% zsírból és 20-15% iróból áll. Megkülönböztetünk tea- és asztali vajat. Teavajat főleg csak a tejfölöző gépek kitalálása óta készítenek, mert azelőtt úgyszólván lehetetlen volt egészen édes tejfölt nyerni, most azonban gyakoribb a teavaj, mint a savanyu tejfölből előállított közönséges vaj. Hamisítani főleg csak margarinnal szokták.