Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Vajda-Hunya... ----

Magyar Magyar Német Német
Vajda-Hunya... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Vajda-Hunyad

Rendezett tanácsú város Hunyad vármegyében, a Cserna vize mellett, (1891) 624 házzal és 3037 lakóval (közte 904 magyar, 1610 oláh és 360 német), a hunyadi járás szolgabírói hivatalának széke, járásbírósággal és adóhivatallal, takarékpénztárral, Ferenc-rendi szerzetházzal, élénk marhavásárokkal, vasúttal, posta- és távírdahivatallal és postatakarékpénztárral. Itt van letelepítve a Bukovinából beköltözött csángók egy része. V. a hazai vasiparnak egyik jelentékeny gócpontja; az itteni magyar királyi vasgyár a környék vasérceit dolgozza fel, melyeket Telekes, Plocka, Gyalár, Alun, Vadu-Dobri és Krivina határában, Ny. felé egészen a Pjána-Ruszkáig nagy mennyiségben bányásznak; ezen érceket 32 km. hosszú drótkötélpályán szállítják Vádu-Dobriból V.-ra; az itteni vasgyár, melyhez a nagy olvasztótelep, továbbá a govasdiai és gyalári bányatelep tartozik, évenként 1 millió q vasércet kohósít, kizárólag a gyalári vasbányákból; az évi termelés 4-500,000 q nyers vas, továbbá nagy mennyiségű vasöntvény és finomított vas. A munkások száma 800 (fele bánya-, fele kohómunkás). Van itt magyar királyi vasgyári hivatal és magántulajdonban levő szerpöröly (vashámor). V.-nak élénk marhavásárai is vannak.

A város nyugati oldalán meredek mészsziklán épült a gót stílusú, most már teljesen megújított lovagvár (képét l. Építészet XVII. mellékletén). V.-ot mint koronabirtokot és határvidéki várat már IV. Béla és Nagy Lajos alatt említik, sőt némelyek - különösen a régebbi írók - a vár eredetét egészen a rómaiak idejéig viszik vissza, a mai vár alapítója azonban Szilágyi Erzsébet volt. A vár fő részeit Hunyadi János építtette, így: a várkápolnát, a lovagtermet magában foglaló, erkélyekkel ellátott várpalotát, a Nebojsza bástyát a többi bástyafalakkal és bástyatornyokkal együtt. A várpalota fő dísze volt a két sor márványoszloppal elosztott lovagterem, padlatában Hunyadi, Szilágyi és az ország címereivel. Mátyás király a kaputornyot, a nagy hidat s a vár északkeleti szárnyát építtette fel olasz művészekkel. Mátyás után a várat Korvin János örökölte. Ura volt a várnak enyingi Török Bálint is, ki alatt a vár leégett, de felépíttette. Török Bálint után utódai örökölték a várat, mely azután Bethlen Gábor birtokába került, aki újonnan átépíttette; ő építtette a vár délkeleti szárnyát, de az ő építkezése inkább praktikus, mint művészi jellegű volt. Thököly Imre 1674-77. itt tartózkodott. A vár utolsó birtokosa Apafi Kata volt, aki után a kincstár vette át a várat. I. Ferenc 30,000 Ft-ot adott a vár helyreállítására. 1818. fel is építették, de a felépítés után beleütött a mennykő; 1824. ismét helyreállították. 1854. kiütött tűz ismét nagy károkat okozott. A várnak Arányi Lajos lelkes sürgetésére történt restaurációja Schultz Ferenc, majd Steindl Imre tervei szerint történt (372,000 forint költségen), de nincs befejezve. V. ö. Arányi Lajos, V. vára (Pozsony 1867, 90 old., képekkel). A vár egy részének utánzata nagy feltünést keltett az 1896-iki milléniumi kiállításon.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is