Vajsav

(C₃H₇.COOH₉, egybázisu széntartalmu sav, a zsírsavsorozatnak negyedik tagja, amelynek két izomereje ismeretes. Ezek közül legfontosabb a normális V., mely az állati és növényi zsíradékokban, nevezetesen a vajban, a Heracleum giganteum és a Pastinaca sativa olajában összetett éterek alakjában található. Képződik a cukornak, keményítőnek, tejsavnak V.-as erjedésekor, melynek okozója Butil bacillus és a bacillus subtilis; továbbá a normális butilalkoholnak oxidációjakor, vagy ha a krotonsavra hidrogén in statu nascendi (a fejlődés pillanatában) hat. Szintelen, olajsűrüségü, avas szagu folyadék, fs.-a 20°-on 0,9587, fp.-ja 163°, vizben és alkoholban könnyen oldódik. A V. sóit butirátoknak nevezik, ezek legegysszerübben az illető karbonátnak V.-ban való feloldása útján állíthatók elő; vizben többnyire oldódnak, igen nehezen (400 sr. vizben) oldható az ezüstbutirát AgC₄H₇O₂. A V.-nak összetett éterei többnyire igen zamatos folyadékok, ilyen p. a V.-as etil (etilbutirát) C₂H₅.C₄H₁₇O₂, amelynek ananász-, és a V.-as amil (amilbutirát) C₅H₁₁.C₄H₇O₂, amelynek bergamotte-körte-zamatja van. Ez összetett étereket különféle italok, cukorkák stb. készítésére használják.

Forrás: Pallas Nagylexikon