Választás

az a mód, amellyel több arra jogosult és képesített személy valakire valamely különös hivatalt vay megbizást ruház. A V. főképen a nyilvános életben, de magántársulatokban, egyesületekben is fontos szerepet játszik. Ez utóbbiaknál a V.-ról az alapszabályok gondoskodnak. Magyarországon a V. különös jelentőséggel bir, mert a törvényhatóságok önkormányzati joguknál fogva az öszes fontos hivatali állásokat, igen kevés kivétellel, V. útján töltik be és V. útján alakul ugy a törvényhatósági bizottság, mint a községi képviselőtestület is. A képviselőházbe történő V. a különböző államokban más-más rendszeren alapszik. E V. vagy közvetetlen, azaz olyan, hogy a V.-ra jogosultak (választók) maguk választják a képviselőt (ilyen V.-i rendszer van nálunk, Angliában, Belgiumban, Francia- és Olaszországban, Svájc legtöbb kantonjában, a német birodalmi gyülés V.-ánál, az északamerikai Egyesült-Államokban) vagy pedig közvetett, ahol t. i. a választók (ősválasztók) u. n ősválasztással választó férfiakat választanak, akik azután megválasztják a képviselőt (ilyen V.-i rendszer van Horvát-Szlavonországban, csekély kivétellel Ausztriában, Bajor- és Poroszországban, Spanyolországban és másutt. A V.-hoz való jogosultságot cselekvő (aktiv), a megválasztatáshoz való képességet szenvedő (passziv) választói jognak nevezik. Korábban csak bizonyos társadalmi osztályoknak (rendeknek) volt cselekvő és szenvedő választói képességük (p. Magyarországon a nemességnek és később az u. n. honoratioroknak is), akik tehát nem az állampolgárok összességét képviselték, hanem csak azt az osztályt, amelyhez tartoztak. A legtöbb modern állam alkotmánya azonban eltért ettől a rendszertől és a képviseleti rendszer alapjára állott, mely szerint a nép által választott képviselők az egész nép egyetemét képviselik. De azért a legtöbb V.-i törvény a népképviselők V.-át nem fejenkint eszközölteti, hanem a V. jogát bizonyos évi adóösszeg lefizetésétől (adócenzus) teszik függővé. Franciaországban, Svájcban, német birodalom birodalmi gyülésének (Reichstag) megválasztásánál és még más államokban az általános, egyenlő, közvetetlen szavazati jog van behozva. A magyar választási törvény (1874. XXXIII. t.-c.). A V.-i jog elleni bűncselekményekről a büntető törvény 178-189. §-ai intézkednek.

V., kánonszerü (nominatio, electio, postulatio). Régente a kat. püspököket a papság és a nép, később az érsek vagy a tartományi zsinat, a XII. sz. óta pedig jobbára a káptalanok választották. E gyakorlatot számos helyen szokás v. konkordátumok alapján lényegesen megváltoztatták és legtöbb helyen a püspököt a káptalan választja. Ausztriában csak az olmützi és a salzburgi érseket választja a káptalan, a többi püspököt és érseket a császár nevezi ki. Magyarországon az összes püspököket és érsekeket legfőbb kegyúri jogából kifolyóan a király nevezi ki. Ellenben a szerzet- és rendfőnököket, a zárdák és klastromok fejeit hazánkban is a közönséges egyházjog szabályai szerint választják és kivételesen az egri káptalan egy valóságos prépost (de castro agriensi) választására van jogosítva. A püspököket és a rendi prelátusokat 3 hónap alatt kell megválasztani; a választásra a káptalan minden tagját meg kell hivni, mert a meg nem hivott a V. megsemisítését kérheti; akit a megjelenésben alapos ok gátol, megbizottat küldhet (de ez csak papi személy lehet s más káptalanbelit is csak az összes tagok beleegyezésével lehet megbizni) utasítással vagy a nélkül. Cselekvő választási joggal csak az egyházi jogaik teljes élvezetében levő kanonokok birnak; szenvedő képességgel pedig mindenki bir, akit a világi és egyházi törvények a püspökségre képesítenek. A V. vagy titkos szavazás (scrutinium) útján, általános szótöbbséggel történik vagy kompromisszum útján, midőn a választásra jogosultak maguk közül választanak néhány választót, akik utasítás alapján vagy a nélkül a választást eszközlik, még pedig oly hatállyal, mintha azt az egész káptalan eszközölte volna. A megválasztottat a választásról 8 napon belül értesíteni kell, ő neki pedig egy hónap alatt el kell foglalnia hivatalát, különben lemondottnak tekintik. - A pápa választásáról.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás

• Község
• Lajstromos szavazás
• Kisebbség
• Népképviseleti rendszer
• Általános szavazati jog
• Pápa