Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
választás alternative...
választás choice
választás election
választás option
választási elective
választási electoral
választási ... electioneer...
választási ... election re...
választási ... slate
választási ... electioneer...
választások... declaration...
választások... to call ele...
választáson... to put in f...
választáson... to row up s...
választásra... elective
választást ... to rig an e...
választást ... to rig an e...
választást ... to rig an e...

Magyar Magyar Német Német
választás Wahl (e)

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Választás

az a mód, amellyel több arra jogosult és képesített személy valakire valamely különös hivatalt vay megbizást ruház. A V. főképen a nyilvános életben, de magántársulatokban, egyesületekben is fontos szerepet játszik. Ez utóbbiaknál a V.-ról az alapszabályok gondoskodnak. Magyarországon a V. különös jelentőséggel bir, mert a törvényhatóságok önkormányzati joguknál fogva az öszes fontos hivatali állásokat, igen kevés kivétellel, V. útján töltik be és V. útján alakul ugy a törvényhatósági bizottság, mint a községi képviselőtestület is. A képviselőházbe történő V. a különböző államokban más-más rendszeren alapszik. E V. vagy közvetetlen, azaz olyan, hogy a V.-ra jogosultak (választók) maguk választják a képviselőt (ilyen V.-i rendszer van nálunk, Angliában, Belgiumban, Francia- és Olaszországban, Svájc legtöbb kantonjában, a német birodalmi gyülés V.-ánál, az északamerikai Egyesült-Államokban) vagy pedig közvetett, ahol t. i. a választók (ősválasztók) u. n ősválasztással választó férfiakat választanak, akik azután megválasztják a képviselőt (ilyen V.-i rendszer van Horvát-Szlavonországban, csekély kivétellel Ausztriában, Bajor- és Poroszországban, Spanyolországban és másutt. A V.-hoz való jogosultságot cselekvő (aktiv), a megválasztatáshoz való képességet szenvedő (passziv) választói jognak nevezik. Korábban csak bizonyos társadalmi osztályoknak (rendeknek) volt cselekvő és szenvedő választói képességük (p. Magyarországon a nemességnek és később az u. n. honoratioroknak is), akik tehát nem az állampolgárok összességét képviselték, hanem csak azt az osztályt, amelyhez tartoztak. A legtöbb modern állam alkotmánya azonban eltért ettől a rendszertől és a képviseleti rendszer alapjára állott, mely szerint a nép által választott képviselők az egész nép egyetemét képviselik. De azért a legtöbb V.-i törvény a népképviselők V.-át nem fejenkint eszközölteti, hanem a V. jogát bizonyos évi adóösszeg lefizetésétől (adócenzus) teszik függővé. Franciaországban, Svájcban, német birodalom birodalmi gyülésének (Reichstag) megválasztásánál és még más államokban az általános, egyenlő, közvetetlen szavazati jog van behozva. A magyar választási törvény (1874. XXXIII. t.-c.). A V.-i jog elleni bűncselekményekről a büntető törvény 178-189. §-ai intézkednek.

V., kánonszerü (nominatio, electio, postulatio). Régente a kat. püspököket a papság és a nép, később az érsek vagy a tartományi zsinat, a XII. sz. óta pedig jobbára a káptalanok választották. E gyakorlatot számos helyen szokás v. konkordátumok alapján lényegesen megváltoztatták és legtöbb helyen a püspököt a káptalan választja. Ausztriában csak az olmützi és a salzburgi érseket választja a káptalan, a többi püspököt és érseket a császár nevezi ki. Magyarországon az összes püspököket és érsekeket legfőbb kegyúri jogából kifolyóan a király nevezi ki. Ellenben a szerzet- és rendfőnököket, a zárdák és klastromok fejeit hazánkban is a közönséges egyházjog szabályai szerint választják és kivételesen az egri káptalan egy valóságos prépost (de castro agriensi) választására van jogosítva. A püspököket és a rendi prelátusokat 3 hónap alatt kell megválasztani; a választásra a káptalan minden tagját meg kell hivni, mert a meg nem hivott a V. megsemisítését kérheti; akit a megjelenésben alapos ok gátol, megbizottat küldhet (de ez csak papi személy lehet s más káptalanbelit is csak az összes tagok beleegyezésével lehet megbizni) utasítással vagy a nélkül. Cselekvő választási joggal csak az egyházi jogaik teljes élvezetében levő kanonokok birnak; szenvedő képességgel pedig mindenki bir, akit a világi és egyházi törvények a püspökségre képesítenek. A V. vagy titkos szavazás (scrutinium) útján, általános szótöbbséggel történik vagy kompromisszum útján, midőn a választásra jogosultak maguk közül választanak néhány választót, akik utasítás alapján vagy a nélkül a választást eszközlik, még pedig oly hatállyal, mintha azt az egész káptalan eszközölte volna. A megválasztottat a választásról 8 napon belül értesíteni kell, ő neki pedig egy hónap alatt el kell foglalnia hivatalát, különben lemondottnak tekintik. - A pápa választásáról.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is