Valdensek

pápaellenes vallásfelekezet a középkorban, óriási üldözések dacára maig fenmaradt. Alapítója volt 1170 körül Waldus v. Valdo Péter lyoni gazdag kereskedő; lelkének nyugalmat és üdvet a gazdagság nem adván, a szentiráshoz fordult, egy pap ismerősét Ansa Istvánt kérte fel, fordítsa nemzeti nyelvre azt (a lyoni újtestamentom 1179. már említtetik). Új világosságot nyervén a szentirás olvasása által, vagyonát a szegények közt kiosztván, a nép közé ment a szentirás igazságait olvasás és magyarázás által terjeszteni, társakat is vevén maga mellé. Első nevök völt «lyoni szegények». A lyoni püspök betiltotta ez új apostoloskodást, mert világiak a szentirást nem magyarázhatják. A lateráni zsinat (1179) szakadároknak nyilvánította őket. A vándor apostolok nagy hatást tettek a népre, az általános elégületlenség és mindenütt mozgó ellenzék közepette. Valdo menekült s a század vége felé Csehországban halt meg. Déli Franciaország Albiga kerületében tömörült az ellenzék. Piemont völgyeibe Valdo követői 1209. hatoltak be. A valdens tan két sarktétele: a) a pápai tekintély helyett a biblia tekintélye; b) a papi jog helyett az egyetemes papság elve. III. Ince pápa keresztes háborut indított 1209. az eretnekek ellen (albigens-háboru); a husz évig tartó irtó hadjárat, majd a hitnyomozó törvényszék felállítása és működése megsemmisítette a pápallenes ellenzéki felekezeteket, csakis az evangeliumi szellemü V. egy töredékre vonulhatott meg Szavójában, hol természeti erődök védelmezték őket. Időnként meg-megújuló üldözéseket szenvedtek, II. Károly szavójai herceg 1498. az olasz oldalon, XII. Lajos király 1501. a francia oldalon vetettek véget a zaklatásoknak. A genfi reformációt üdvözölték, Olietan, Farel és Kálvin hatására, a református hitrendszert fogadták el; a legelső francia ref. bibliafordítás Olivetan által részükre készült el 1535. XIV. Lajos zsarnoki fellépése új vészt hozott rájok, kényszeríté a vele szövetséges Szavója hercegét, hogy ő is üldözze ki Piemont völgyeiből békés valdens alattvalóit. Hősies lelkületü lelkészök Arnaud Henrik vezérlete alatt mintegy 3000 valdens bujdosott ki svájci és német területekre, a honrekedt 15,000 a nyomor, inség és üldöztetés martalékává lett. Politikai fordulat következtében Szavója hercege Németországgal kötvén új szövetséget, változott a helyzet és Arnaud csodálatos hőstettek közepett visszavezette 1689 aug. völgyi őshazájokba a korábban kibujdosott V.-et, kik aztán békét nyertek. Az alkotmányos és egységes Olaszország megalakulásakor Viktor Emánuel és Umberto királyok alatt teljes vallásszabadságot nyertek s egész Olaszország megnyilt missziói tevékenységök előtt. Firenzébe helyezték át jeles teologiai főiskolájokat. Torino, Velence, Nápoly és 1870 óta Róma is megnyilt előttük, ott templomokat építettek. Az ősi völgyekben (La Tour központtal) 15, azonkivül az olasz területen 41 egyházközségük van és 34 missziói állomásuk. Vallásos és hazafias lelkesedéssel ünnepelték meg 1889. «dicsőséges hazatérésük» 200 éves fordulóját, a külföldi hitrokonok képviselőit is fogadva. A tiszántúli ref. egyházkerület intézett Magyarországból hozzájok ekkor testvéri üdvözlő levelet. (V. ö. Debreceni Prot. Lap, 1889. 28. sz.) A francia irodalomban Alpesek Izraele név alkalmaztatik az ős protestánsokra, a V.-re.

Forrás: Pallas Nagylexikon