Valencia

1. egykori királyság Spanyolországban; mint hosszu, keskeny sáv húzódott el a Földközi-tenger mellett, nagyobbára lapos és homokos partokkal, néhány nem igen jó kikötővel; 22,876 km² területtel, (1887) 1.459,465, egy km²-re 63,8 lak. A tengerparttól beljebb részint folyók, részint csatornák által öntözött síkság (huerta) van, ahol a narancs, datolya, rizs, kukorica, földi mogyoró, kender, hagyma és egyéb zöldség bőven megterem. A magasabban fekvő részek leginkább búzát, árpát, hüvelyeseket, szőllőt és burgonyát teremnek; ott pedig, ahol a talaj mészsziklákból áll, terjedelmes olaj- és fügefaültetvények vannak. A főbb iparágak: a selyem-, gyapju-, papiros-, eszpartó-, kender- és kémiai ipar. V. Királyság ma Castellon de la Plana, V. és Alicante nevü tartományokra van felosztva. V.-t 1233-tól 1253-ig tartó háborukban az arragonok foglalták el és 1319. királyságukkal egyesítették.

2. V., spanyol tartomány, Castellon de la Plana, Terruel, Cuenca, Albacete, Alicante és a Földközi-tenger közt, 10,715 km² területtel, (1887) 733,978 1 km²-re 68 lak. A megmívelhető földnek legalább ¹/₅-e (91,327 ha.) mesterségesen öntözhető; ebből 24,000 ha. (különösen Sueca és Cullera közelében) a rizstermelésnek van szánva; ezenkivül nagyobb mennyiségben terem narancs Carcagente és Alcira körül, citrom, olaj, kukorica, bor, földi mogyoró és hagyma. A Turia által öntözött V.-i huertán, «Spanyolország kertjén» 3-szor, sőt 4-szer is aratnak. Szintoly hires termékenységüek még a jativai, gandiai huerta és az alsó Jucar környéke.

3. V. del Cid (latinul: Valentia Edetanorum), az ugyanily nevü egykori királyság, V. tartomány fővárosa, érseki székhely, jobb partján a Turiának, amelyen 5 híd vezet át a túlsó partra, 3 km.-nyire a tengertől, vasutak mellett, (1887) 170,736 lak. (1877. 26,902-vel volt kevesebb); szivargyárral, amely 3500 munkást foglalkoztat; papiros-, olaj-, csokoládé-, kénsav-, szappangyártással, kötélveréssel és hordókészítéssel. Miként az ipar, a kereskedelem is jelentékeny; a tengeri forgalmat a Villanueva del Graonél fekvő kikötő közvetíti, amely a spanyol hajókon kivül a Messageries Maritimesnek is állomása. V. e kikötője a Turiától balra esik. A két molo által csanem teljesen körülzárt belső kikötő (6¹/₂, a töltések által védett külső kikötő pedig 7-8 m. mély. A hajóforgalom (1894) 5834 hajó 3,3 millió t. tartalommal. A kiviteli cikkek: bor (1894. 922,652 hl.), mazsola (24 millió kg.), hagyma és sáfrán; a bevitelé: kákaó, búza és liszt, épületfa, donga, mesterséges trágya, bőrök, tőkehal, angol szén, amerikai petroleum, papiros, üvegáru, vas és vasáru, réz és cinn. V.-nek van 9 nyilvános tere, köztük a Plaza de mercado a legjelentékenyebb; szép sétahelyei a Turia mellett, 5 szinháza, 14 temploma, amelyek közül a kiválóbbak: az 1262. megkezdett dóm (La Seo) pompás portáléval, nyolcszögü, gazdagon díszített kupolával, a XV. sz.-ból való, 50 m. magas, el Miguelete nevü nyolcszögü harangtoronnyal, Ribera, Zurbaran, Mengs Ráfaeltől való festményekkel; továbbá a Sta Catalina igen csinos toronnyal; egyéb jelentékenyebb épületek: a San Miguel de los Reyes kolostor, az egykori királyi palota, a bikaviadaloknak szánt cirkusz, a mór ízlésben gazdagon díszített Café de Espana. Közművelődési intézetek: az 1500. alapított egyetem, jelenleg Spanyolországnak egyik legjobban látogatott egyeteme 34 tanárral, jogi, matematikai, természettudományi és orvosi fakultással, könyvtárral (45,000 kötet, közte 376 inkunábulum és 719 kézirat) és botanikus kerttel; továbbá egy muzeum a XVII. sz.-ból való értékes képgyüjteménnyel és egy képzőművészeti akadémia. V. Kr. e. 138. alapíttatott mint római gyarmat; 712. elfoglalták a mórok. 1094. elvette tőlük Cid, de már 1102. ismét visszaszerezték; véglegesen I. Jakab arragoniai király vette el tőlük 1238 szept. 28-án. 1812 jan. 9. hosszas ostrom után elfoglalták a Suchet vezérlete alatt álló franciák.

4. V. de Alcantara, járási székhely és vár Caceres spanyol tartomány DNy-i részében, a Sierra de Mamede ÉK-i lábánál, a Tajo egyik baloldali mellékfolyójánál, 7 km.-nyire a portugál határtól, vasút mellett, (1887) 8230 lak.

5. V., azelőtt Nueva V. del Rey, Caratobo állam fővárosa Venezuelában, 30 km.-nyire Puerto-Cabello tengeri kikötőtől, vasút mellett, termékeny síkságon, (1891) 27,538 lak., cukor- és kávéültetvényekkel, virágzó házi iparral, kereskedéssel; széles utcákkal, nagy vásártérrel, szép székesegyházzal és egy kollégiummal.

Forrás: Pallas Nagylexikon