Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Valentiny... ----

Magyar Magyar Német Német
Valentiny... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Valentiny

János, genre- és tájfestő, szül. Nagylakon (Csanád) 1842 jan. 1-én. Gyermekkorának kedves időtöltése, a rajzolás, igazi szenvedélyévé Baján vált, ahová iskolázás céljából küldték szülői. Majd Aradra utazott, hol Csillag arcképfestőnél ismerkedett meg a szinekkel, azok kezelésével, sőt bizonyos formaérzéket is elsajátított és rövid idő muva több arcképet készített ismerősei és rokonai számára. Egy ilyen munkájáért kapott 30 forinttal jött fel Pestre, hogy rendszeresen és komolyan hozzá lásson a tanulmányozáshoz. Beiratkozott a Marastoni vezetése alatt állott rajziskolába. Festetics Leo gróf beajánlotta Nádasdy Lipót grófhoz Ferenc fia mellé rajztanítónak. V. éppen tizenhét esztendős volt, midőn a grófi családhoz Nádasd-Ladányra került. Nádasdy gróf épp ugy mint neje Forray Julia grófnő a család tagjának tekintették, a tanító és egykoru növendéke közt pedig az évek folymán olyan bizalmas viszony fejlődött, mely egyaránt díszére válik mind a kettőnek. Később Párisba ment, s itt Metternich herceg osztrák-magyar nagykövet protekciója folytán jutott be az akadémiába. Három esztendőt töltött Párisban s ez idő alatt a Solonban is szerepelt Törött korsó c. életképével. Festménye igazolta, hogy érdemes az ösztöndíjra, melyet párisi tartózkodása alatt szereztek számára jóakarói. A művész 1868. tért vissza Nádasd-Ladányra, hol azután egyfolytában öt évig dolgozott, felváltva festvén arc-, táj- és genreképeket. Időközben vissza akart térni Párisba, de a commune zavargásai nemcsak tervét hiusították meg, hanem műtermében hagyott tanulmányait és vázlatait is elpusztították. 1873. Münchenbe utazott, hol egy évi tartózkodása alatt apró genreképeit mindig örömest vásárolták meg a műárusok. Itt ébredt föl benne a vágy, hogy Olaszországot meglátogassa. Bejárta nevezetesebb városait, hosszabb időt töltött Rómában és Capri szigetén, megfestve a Hegedüs cigányt, első nagyobb méretü képét s a Caprii naplopót, melyet később a képzőművészeti társulat kiállításán is méltó figyelmet ébresztett. 1878. Münchenbe viszamenve, még melegében, olasz befolyás alatt született meg a Kis halászok c. bájos festménye. Ezúttal csak rövid ideig maradt Münchenben s egyenesen visszatért kedves fészkébe, Nádasd-Ladányra. Azóta folyvást ott él a Nádasdy-család körében, melyhez a tisztelet, szeretet és hála kötelékei fűzik. V. nagy tevékenységet fejtett ki; másolatok útján nagyon elterjedt genreképei mellett találunk kitünő tanulmányfőket, hangulatteljes tájképeket, sőt a vallásos festészet terén is tett kisérletet Szt. Ilona c. oltárképével, mely Nádasdy F. gróf első, virágjában elhunyt neje, Zichy Ilona grófnő emlékének van szentelve. Tájképei közül nevezetesebbek a Háborgó Balaton s a Tengerparti vidék. V. mint a cigányok romantikus életének festője az első helyet foglalja el művészetünkben. Ezen a téren valóságos specialista. Ily nemü művei közt a Haldokló cigány és a Zeneiskola maradandó becsü alkotások.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is