Vallás

(lat. religio), az embernek viszonya Istenhez, amely az ember életét értelme, akarata és érzelmei szerint meghatározza; máskép az embert Istennel összekötő kapocs, amellyel Istent megismeri, szereti és akaratát teljesíti. A V. az erkölcsi érzet mellett a leglényegesebb jel, mely az értelmes embert az oktalan állattól megkülönbözteti; a legfontosabb tényező az egyed, a család és állam életében; alapítója és fentartója a civilizációnak, a tudománynak és művészetnek. Történelme az emberiség történelme. Nincs nép, amelynek vallása nem volna, még ha vallásbeli ismeretik bármily csekélyek és babonásak is. Megkülönböztetünk természeti és természetfölötti vallást. Természetfölötti, máskép kinyilatkoztatott V. Istennek az emberi szellem természeti erejét meghaladó oly ismerete és tisztelete, mely természetfölötti isteni közlésen alapszik és csak isteni segítség által jöhet létre. Ilyen V. a keresztény V. - Szokás még az állam-V. kifejezést is használni, mely kifejezés nem azt teszi, mintha az államnak volna vallása, hanem azt, hogy valamely államban egyik felekezet egyház-szervezete, a történeti fejlődés folyamán, összenőtt az állam szervezetével. A modern államok ezzel szemben mindjobban a polgári illetőleg jogállam megvalósítására törekszenek.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás

• Természetvallás
• Vallásfelekezet