Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Vallásalap... ----

Magyar Magyar Német Német
Vallásalap... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Vallásalap

III. Károly király 1733. külön pénztárt (cassa parochorum) létesített évi 16,000 forint javadalmazással, melynek az volt a rendeltetése, hogy belőle a kevésbbé jól ellátott plébánosok segélyeztessenek. Innen a cassa parochorum elnevezés. Ez a királyi intézkedés volt kiinduló pontja a V. keletkezésének, melybe 1786. némely feloszlatott szerzetesrendek és eltörölt kolostorok javai is beolvasztattak; ezen alap gyarapítására szolgáltal még a magyar főpapság által várerődítési segély címen fizetett összegek is. A főpapság ezt a szolgáltatását királyi és pápai beleegyezéssel 1858. három millió forintnak a V.-ba befizetésével megváltotta. A V. jövedelmei kat. isteni tiszteleti célokra, egyházi építkezésekre, papnevelő intézetek fentartására, a 300 forintban megállapított kongruának ez összegre való kiegészítésével szegény plébánosok segélyezésére fordíttatnak. 1880 máj. 21. kelt legfelsőbb elhatározással a V. és a tanulmányi alap kezelésének ellenőrzése részben egyházi, részben világi férfiakból álló 15 tagu felügyelő és ellenőrző bizottságra ruháztatott. A bizottságnak csak ellenőrző és véleményező hatásköre van; de ha a miniszter a bizottság véleményétől eltérően akar intézkedni, mindenkor köteles a királynak legmagasabb elhatározását kieszközölni.

A tanulmányi alapok egyik részét a budapesti tudomány-egyetem alapítványai teszik. A pesti egyetem alapját 1635. Pázmán Péter biboros és esztergomi érsek vetette meg 100,000 frtos alapítvánnyal, melyet II. Ferdinánd király ugyanazon évben megerősített. Lósy Imre s Lippay György érsekek a jogi kart alapították 37,000 frtos alapítvánnyal. Mária Terézia királynő 1769. a földvári apátság javait adományozta az egyetemnek az orvosi kar megalapítására, az esztergomi érsekek pedig ezután is több ideig 10,000 frtot szenteltek évenkint az egyetemnek. Az egyetem legnagyobb alapítványa a Jézus-társaság társháza volt, 268,614 frt alapítványi tőkével, háromemeletes házzal, könyvtárral, könyvnyomdával, templommal, csillagász-toronnyal, továbbá több ingatlannal Nagyszombatban és Fehértemplomban, a vág-sellyei uradalommal, a bozóki prépostság felerészével, Denek pusztával, ingatlanokkal Korponán, Modrán, Szt.-Györgyön, Récsén stb. Ezekből az alapítványokból alakíttattak a budapesti tudomány-egyetem fekvő birtokai, t. i.: 1. a pécsváradi uradalom; 2. a földvári uradalom; 3. a znióváraljai uradalom; 4. a sellyei uradalom.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is