Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
vallásfelek... communion

Magyar Magyar Német Német
Vallásfelek... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Vallásfelekezet

v. hitfelekezet, egy ugyanazon vallást követőknek összessége. Igy szokták mondani - bár nem helyesen - keresztény V., zsidó V., értvén alatta az összes, keleti s nyugati katolikus és protestáns keresztényeket, illetőleg az összes ortodox és neolog zsidókat. Helyesebben azonban a V. szót az eredetileg egy valláson volt hivek között keletkezett vallásos pártok megnevezésére lehet használni; igy p. Krisztus követői összesen egy egységes egyházat tettek egykoron; idővel kétfelé váltak, keleti és nyugati egyházra, ezekben ismét időnként majd a tanokra, majd a vallási szertartásokra v. egyházkormányzatra nézve különféle s egymással ellenséges viszonyba jött pártok keletkeztek. Szorosabb és helyesebb értelemben már ezen pártok, melyeknek mindegyike magát Krisztus tanainak igaz követőjeként tekinti, nevezhetők V.-eknek és pedig keresztény V.-eknek. Amely országokban a vallásszabadság elve nem emelkedett érvényre, ott vannak törvényesen bevett, tűrt és be nem vett V.-ek. L. Bevett vallások és Törvényesen elismert vallásfelekezetek.

A V.-ek viszonosságát az 1868. LIII. t.-c. részletezte és megállapította az egyik bevett vallásfelekezetből a másikba való áttérés feltételeit. A vegyes házasságokból származó gyermekekre kimondotta, hogy nemük szerint szülőjük vallását követik; szabályozta a lelencek vallási hovatartozandóságát; kimondotta, hogy egyik V.-nek tagjai sem kötelezhetők arra, hogy más V.-beliek egyházi szertartásait és ünnepeit megtartsák, vagy hogy e napokon bárminemü munkától is tartózkodjanak; vasárnapokon azonban minden nyilvános és nem elkerülhetetlenül szükséges munka felfüggesztendő, ugyszintén bármely V. ünnepen a templom közelében vagy az egyházi menetek alkalmával azon tereken s utcákon, melyeken az ily menet keresztülvonul, mindaz mellőzendő, ami az egyháziszertartást zavarhatná. Elrendelte továbbá a törvény, hogy minden egyénnek valamely a magyar állam területén belül létező egyházközség kötelékébe kell tartoznia; a katonaságnál és az állami intézetekben, polgári és katonai kórházakban minden V. tagjai saját egyházuk lelkészei által részesítendők vallásos tanításban és egyéb lelkészi szolgálatban. Temetőkben a különböző V.-ek tagjai vegyesen és akadálytalanu temetkezhetnek. Különböző V.-üek által lakott községben, mely házi pénztárából egyházi v. felekezeti iskolai célokra segélyt szolgáltat ki, e segélyben igazságos arány szerint minden ott létező V. részesítendő. Új egyházgyülekezetek alakítása s leányegyházaknak anyaegyházakká vagy viszont átalakulása a V.-ek kizárólagos jogai közé tartozik.

Mindezen rendelkezések csak a bevett V.-ekre vonatkoztak, de nem az izraelitákra, kiknek a többi V.-hez való viszonyát semmiféle törvény nem szabályozta, minek folytán az izraelita vallás mint különben elismert vallás az állam védelmében részesült és az állam főfelügyeleti joga rája kiterjedt, de a viszonosság hiányában az izraelita vallásra áttérni nem lehetett. Ezt a visszásságot az 1895. XLII. t.-c. megszüntette az izraelita vallásnak törvényesen bevett vallássá nyilvánítása által (recepció) s a temetőkben való részvétel s az egyházközségeknek szabad alakításán kivül a viszonosság többi fent felsorolt intézkedéseit e vallásra is kiterjesztette. A bevett V.-ekkel szemben állanak a jövőben törvényesen elismerendő V.-ek, melyekről az 1895. XLIII. t.-c. 7-21. §-ai intézkednek. E szerint azok az állampolgárok, kik törvényesen elismert V.-té kivánnak alakulni: 1. tartoznak legalább egy egyházközség felállítását és fentartását, továbbá a felekezetükhöz tartozó gyermekeiknek iskolai hitoktatását biztosítani: 2. tartoznak a hitéletre vonatkozó összes hitelvi, erkölcsi, istentiszteleti és egyéb vallási szertartási rendelkezéseket magában foglaló szervezeti szabályzatot jóváhagyás végett a vallás- és közoktatásügyi miniszternek bemutatni. A jóváhagyás csak akkor tagadandó meg: 1. ha a megalakulni kivánó V. állam- v. nemzetellenes irányzattal keletkeznék; 2. ha az egyházközség alakítási kötelezettségének eleget nem tudna tenni; 3. ha a hitelvek, tanok, istentisztelet és egyéb vallási szertartás v. a tervezett szervezet: a) a fennálló törvényekkel vagy a közerkölcsiséggel ellentétben állana; b) a már létező és törvényesen bevett vagy elismert V.-ek valamelyikével azonosak vagy attól csupán az isteni tisztelet és az egyházi kormányzat nyelvét illetőleg különböznek; 4. ha a megalakulni kivánó V.: a) faji vagy nemzetiségi jelleggel birna; b) a már bevett vagy törvényesen elismert V.-eket sértené. A törvényesen elismert V. az állam védelme és fő felügyelete alatt álló nyilvános vallási testület, mely 1. szabadon gyakorolhatja a nyilvános közös istentisztelet jogát; 2. egyházi önkormányzati jogánál fogva maga intézkedhetik vallási és egyházi ügyeiben s kezelheti egyházi és iskolai vagy jótékonysági alapítványait, egyházi szükségletei fedezetére vagyont gyüjthet és e célból hivei anyagi hozzájárulását igénybe veheti; 3. hiveire egyházi adót és egyéb szolgáltatásokat kivethet, azokat azonban csak birói úton hajthatja be; 4. gyakorolja hivei felett a fegyelmi hatóságot a testi büntetés és birság kizárásával; 5. imaházul, oktatási, nevelési, jótékonysági intézetül, egyházi vagy intézeti alkalmazottai részére lakóházul használható épületeket és ezekhez szükséges, valamint temetőül szolgáló telkeket szerezhet; egyéb ingatlan vagyon szerzése azonban nincs megengedve. A törvényesen elismert V. lelkésze és egyházi előljárója csak polgári s politikai jogainak teljes birtokában levő feddhetetlen magaviseletü magyar állampolgár lehet. Ha ily egyház több egyházközségből áll, felsőbb egyházi hatóság is szervezendő. A magyar állam kötelékén kivül álló hatóság vagy egyén a V.-nak egyházi feje vagy védura nem lehet és a V. semminemü egyházi függésben külföldi hatóságtól, V.-i társulattól vagy egyéntől nem állhat. Az áttérés bevett V.-ről elismerte és viszont meg van engedve és a viszonosság egyéb rendelkezései is, a temető használatát, a községi segélyt és az egyházközségek szabad alakítását kivéve, a törvényesen elismert, illetőleg elismerendő V.-ekre is kiterjednek.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is