vallásháborúk
vallás
A nyugat-európai feudális uralkodók hatalmi harca a XVI. sz. derekán, melyet a római katolikus
egyház, ill. a reformáció védelmének címén folytattak. A német birodalomban a katolikus egyház
legfőbb támaszát jelentő Habsburg császári család és a protestáns fejedelmek szövetsége között
folytak évtizedekig vallásháborúk, melyek a birodalom további széttagolódását idézték elő. Csúcspontját akkor
érte el, amikor 1552-ben a protestáns német fejedelmek és a katolikus francia király, II. Henrik
szövetkeztek és vereséget mértek a Habsburgokra. Ennek eredményeként 1555-ben Augsburgban a
birodalmi gyűlés vallásbékét hirdetett és a fejedelmekre bízta, hogy milyen vallásfelekezet oldalára
állítják tartományukat, ez az "akié a terület, azé a vallás" elve (cuius regio, eius religio). A
gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a fejedelem vallását alattvalói követni tartoztak.
Szerkesztette: Lapoda Multimédia
Kapcsolódás
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|