vallásháborúk

A nyugat-európai feudális uralkodók hatalmi harca a XVI. sz. derekán, melyet a római katolikus egyház, ill. a reformáció védelmének címén folytattak. A német birodalomban a katolikus egyház legfőbb támaszát jelentő Habsburg császári család és a protestáns fejedelmek szövetsége között folytak évtizedekig vallásháborúk, melyek a birodalom további széttagolódását idézték elő. Csúcspontját akkor érte el, amikor 1552-ben a protestáns német fejedelmek és a katolikus francia király, II. Henrik szövetkeztek és vereséget mértek a Habsburgokra. Ennek eredményeként 1555-ben Augsburgban a birodalmi gyűlés vallásbékét hirdetett és a fejedelmekre bízta, hogy milyen vallásfelekezet oldalára állítják tartományukat, ez az "akié a terület, azé a vallás" elve (cuius regio, eius religio). A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a fejedelem vallását alattvalói követni tartoztak.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás

• egyház
• reformáció
• Habsburg
• vallás