Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Vallástudom... ----

Magyar Magyar Német Német
Vallástudom... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Vallástudomány

a vallás jelenségeinek tudományos vizsgálata, mely ha egyetlen egy vallásra szorítkozik, az illető vallás tudományának neveztetik, ha pedig a különböző vallásokra összehasonlítja, összehasonlító V.-nyá lesz. Ez utóbbi főleg a jelen korban vett nagy lendületet. Abból a föltevésből indul ki, hogy a vallás csak ugy mint a nyelv vagy egyéb nyilvánulása a népléleknek, ennek a mélyéből származik és bizonyos törvényes fejlődésen megy keresztül. Ennek a fejlődésnek egyes fázisait és törényes rendjét keresi a modern V. E célból különösen fontos a legősibb, legprimitivebb vallások, illetve vallási érzések nyilatkozásának vizsgálata, hogy e fejlődésnek legegyszerübb formáit megismerjük; továbbá, minthogy kétséget nem szenvedhet, hogy az ősnépek szétágazva, széjjeloszolva, új hazájukba magukkal vitték nemcsak nyelvüket, de vallási felfogásukat, mitoszaikat stb. is, szükségessé válik a különböző népek vallásainak, mitoszainak rokonságát, átalakulásait stb. kutatni. Az első célra szolgának első sorban tudományos utazóknak most már pontosabb, kritikusabb megfigyelései, melyek a többi közt ledöntötték azt a régibb véleményt, mintha volnának népek, melyeknél vallási életnek nyoma sem mutatkozik. Ezekből az anyagokból most már óriási halmaz gyült egybe, mely még teljesen kiaknázva nincsen. Hasonlókép nagyon föllendült a keleti vallások ősibb formáinak vizsgálata. Főleg Müller Miksa szerzett e téren nagy érdemeket a Kelet szent könyveinek (Sacret book of the East) kiadásával, melyből 1879 óta 33 kötet jelent meg, mely a bramai, buddhista, iszlám, persa, khinai stb. vallások ismeretében új korszakot nyitott meg. Az összehasonlító mitologiának is Müller Miksa, Kuhnnal együtt, mutatott új utakat. Az indogermán mitoszok összehasonlító tanulmányaival, melyhez az összehasonlító nyelvtudomány szolgáltatta a legbecsesebb eszközöket, példát adtak ily kutatásra, mely most már kiterjedt más nagy népcsaládok közös mitoszkincsére is. Az indogermán összehasonlító nyelvtudomány mellé sorakozott a sémi népeké, újabban a finn-ugor, tatár stb. népcsaládé is (v. ö. Müller, Einleitung in die vergleichende Religions-Wissenschaft, Strassburg 1874). Rendkivül érdekesek azok a vizsgálatok, melyek a népmesékben, babonákban, babonás szokásokban a fejlettebb mitoszokkal való rokonságot keresik, és vagy ezeket amazokból, vagy amazokat ezekből származtatják (v. ö. Schrader, Sprachvergleichung und Urgeschichte, 2. kiad. Jena 1890). Ez élénk tudományos mozgalom még távol van ugyan célpontjától, de már eddig is sok becses eredményt hozott létre. V. ö. Tylor, A kultura kezdetei (2 köt. 1872-73, német kiadás); Bastein, Der Mensch in der Geschichte (3 köt., 1860); Lippert J., Die Religionen der europäischen Kulturvölker (1881); Ratzel, Völkerkunde (1887); Verner, Revue de l"histoire des réligions (1880 óta).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is