Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Váltó alakj... ----

Magyar Magyar Német Német
Váltó alakj... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Váltó alakja

A törvény ugy a váltólevél, mint az egyes váltónyilatkozatok alakját részletesen körülirja, s azok érvényesek, amelyeknél a törvény által előirt kellékek megvannak. Az 1876. XXVII. t.-c. 3. §-a az idegen váltó kellékeit a következőkép szabályozza. Lényeges kellékek: 1. a váltó elnevezés magában a váltó szövegében vagy ha az nem magyar nyelven állíttatik ki, annak a nem magyar nyelven való kifejezése. 2. A fizetendő pénzösszeg kitétele, kiteendő a pénznem (számolási érték is lehet) s a pénzösszeg; ez utóbbi betükben vagy számokban tehető ki, s rendszerint mindkettőben megjelöltetik; ha két összeg eltérő amennyiben ugy betük, mint számokban tétetett ki, a betükben kitett összeg érvényes, ha pedig akár betükben, akár számokban többször, a kisebb (1876. XXVII. t.-c. 4. §); ha az összegen felül járulékok köttetnek ki, az ily kikötés nem létezőnek tekintetik. 3. A rendelvényes (intézvényes), vagyis azon személy vagy cég megnevezése, melynek részére vagy rendeletére a fizetés teljesítendő; a bemutatóra szóló váltó tehát érvénytelen; rendelvényesként a kibocsátó önönmagát is megnevezheti (1876. XXVII. t.-c. 5. §), az ily váltó saját rendeletre szólónak neveztetik; rendelvényesként több személy együttesen (cumulative) is megnevezhető, vagylagosan azonban birói gyakorlatunk szerint nem (az olyan intézvényezet váltót, amelynél a fedezetet nem az intézvényezett adja, hanem egy harmadik személy, bizományi váltónak is szokás nevezni, amit a váltón igy fejeznek ki: «és tegye az összeget N. N. úr számlájára»). 4. A fizetés ideje, mely az egész váltóösszegre nézve csak egy és ugyanaz lehet; érvénytelen tehát az oly váltó, amely a fizetés tekintetében a szokásra utal (uso-váltó), vagy részleteket állapít meg (ráta-váltó); a fizetés idejének meghatározása szerint megkülönböztetünk: a) Határozott napra szóló váltókat; a lejárati nap bárminő módon megjelölhető, csak feltétlen bizonyossággal egy napot irjon körül. A törvény értelmezési szabályokat is állít fel: ha a fizetési nap valamely hónap közepére tűzetett ki (medio-váltó), a váltó azon hónap 15-én jár le; ha valamely hónap elejére v. végére, a lejárati nap a hónap első, illetőleg utolsó napja; ha a fizetési időben nap és hónap mellett az év hiányzik, azon év értendő, melyben a váltó kiállíttatott; ha azonban a fizetési nap azon évben már eltelt, a lejárat a legközelebbi évre esik (1876. XXVII. t.-c. 30. §). b) Látra szóló váltók; ezzel egyenértéküek a bemutatásra, tetszésre vagy felmondásra kiállított váltók. E váltók a bemutatáskor járnak le; az ily váltókat a forgatók s a kibocsátó elleni visszkereset elvesztésének terhe alatt, a váltóban foglalt különös meghagyáshoz képest, ilyennek nem létében pedig a kiállítástól számítandó két év alatt kell fizetés végett bemutatni; ha valamely forgató forgatmányában különös bemutatási időt jelölt ki, annak váltói kötelezettsége megszünik, ha a váltó e határidő alatt be nem mutattaik. c) A lát után bizonyos időre és d) a kelet után bizonyos időre szóló váltók; ezek a láttamozás (keltezés) végetti bemutatás, illetve a kelettől számítandó, a váltóban kitett határidő leteltével járnak le.

A lejárat kiszámítása tekintetében a következő szabályok irányadók: 1. ha a határidő napokban állapíttatott meg, a lejárat a határidő utolsó napjára esik; e határidőbe azon nap, melyen a kelet utánra szóló váltó kiállíttatott, vagy a lát utánra szóló váltó elfogadás végett bemutattatott, nem számíttatik be; 2. ha a határidő hetekben, hónapokban vagy több hónapra terjedő időszakban, évben, félévben vagy évnegyedben állapíttatott meg, a lejárat a fizetési idő hetének vagy hónapjának azon napjára esik, mely elnevezésénél vagy számánál fogva a kiállítás, illetőleg a bemutatás napjának megfelel; ha pedig a nap a fizetési hónapban hiányzik, a lejárat e hónap utolsó napjára esik; 3. félhónap alatt mindig tizenöt nap értetik. Ha a határidő egy vagy több egész s egy fél hónapban állapíttatott meg, a félhónap mindig a határidő végén számítandó (1876. XXVII. t.-c. 32. §). Ha a kelet utánra szóló és belföldön fizetendő váltó oly országban állíttatott ki, melyben az ó-időszámítás áll fenn, a nélkül, hogy megjegyeztetett volna, hogy a váltó az új időszámítás szerint kelt, vagy ha a váltó mindkét időszámítás szerint kelteztetett: a lejárat napja az új időszámítás szerinti naptár azon napjától számíttatik, mely az ó-időszámítás szerinti kiállítási napnak megfelel (1876. XXVII. t.-c. 31. §) a forgatók s a kibocsátó elleni visszkereset különbeni elvesztésének terhe alatt, a váltóban foglalt különös meghagyáshoz képest, ilyennek nem létében pedig a kiállítástól számítandó két év alatt kell elfogadás végett bemutatni; ha az ily váltón valamelyik forgató forgatmányában különös bemutatási határidőt jelölt ki, az ő váltójogi kötelezettsége megszünik, ha a váltó a kijelölt határidő alatt elfogadás végett be nem mutattatik (1876. XXVII. t.-c. 19. §). e) Vásárra szóló váltók csak akkor érvényesek, ha a vásár helyére s idejére szólnak; lejárnak a vásár napján, ha ez egy napnál hosszabb ideig, de legföljebb nyolc napig tart, a vásár nyolcadik napján, ha a vásár nyolc napnál tovább tart (1876. XXVII. t.-c. 35. §). 5. A kibocsátó (intézvényező) név- vagy cégaláirása. Az aláirásnak a váltó előlapján az intézvény szövege alatt kell lennie. Kézjegy érvényes, ha biróilag vagy közjegyzőieg hitelesíttetik, s ha irója testi fogyatkozás miatt nem képes nevét aláirni (1876. XXVII. t.-c. 104. §). Vakok váltónyilatkozata csak akkor kötelezi őket, ha az aláirás közjegyzőileg hitelesíttetett (1886. VII. t.-c. 24. §). 6. Az intézvényezettnek, vagyis azon személynek vagy cégnek megjelölése, mely által a fizetés teljesítendő. Több intézvényezett is nevezhető. A kibocsátó intézvényezettként, amennyiben a fizetés nem a kiállítás helyén teljesítendő, önmagát is megjelölheti (intézvényezett saját váltó); az ily váltó minden tekintetben idegen váltónak tekintetik. 7. A fizetés helye; az intézvényezett neve vagy cége mellett előforduló hely, ha magán a váltón külön hely kijelölve nincsen, fizetési helynek és egyszersmind az intézvényezett lakhelyének is tekintendő. Ha több hely van a váltón kijelölve fizetési helynek az első tekintetik. 8. A kiállítás helye, éve, hónapja, napja.

A saját váltó kellékei azonosak az 1-5. és 8. számok alatt felsoroltakkal, azzal az eltéréssel, hogy a kibocsátó nem neveztetik intézvényezőnek (1876. XXVII. t.-c. 110. §). A felsorolt kellékek valamelyikének hiánya a váltót érvénytelenné teszi; sem a kibocsátói nyilatkozatból, sem a váltóra vezetett bármely más nyilatkozatból váltójogi kötelezettség nem származik. A hiánnyal egyenlő a kellék szándékos törlése, ha az arra jogosulttól ered. A megtörtént törlés az ellenkező bebizonyításáig szándékosnak védelmeztetik.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is