Váltótörvényszék

Az 1840. XV. t.-c. a váltóügyeknek első fokon való elintézésére Pesten, Pozsonyban, Sopronban, Károlyvárosban (Horvátország), Aradon, Debrecenben és Eperjesen első biróságu V.-eket állított fel. Azonfelül Fiuméban volt egy váltó- és tengeri törvényszék (1844. VI. t.-c. 9. §). E V.-ek egy törvénytudó elnökből, két v. több törvénytudó biróból s ugyancsak két v. több kereskedői ülnökből s a megfelelő segédszemélyzetből állottak. Az eljárás előttük sommás v. rendes volt. Az itélethozatalhoz legalább három tag, mindig több biró, mint ülnök részvétele volt szükséges. A V.-ektől a felebbezés a váltótörvényszékhez (l. o.) történt. A kir. biróságoknak az 1871. XXXI. t.-c. alapján szervezésekor kimondatott, hogy a váltóbiráskodást a kir. törvényszékek gyakorolják (18. § b) pont) és e szabály alól kivételt csak a budapesti, a budapesti büntető és a Budapesten elhelyzett pestvidéki kir. törvényszékek tesznek, amelyek területén a váltóbiráskodást kizárólag a budapesti kir. kereskedelmi és V. gyakorolja, az említett három törvényszéknek pedig a váltóbiráskodás nincs hatáskörében. A váltótörvényszéktől a felebbezés a királyi itélő táblákhoz, innen a királyi Kuriához történik.

Forrás: Pallas Nagylexikon