Változat
elnevezés
(lat. variatio), a zenében a legelterjedtebb műforma, akár
mint önálló egész, akár pedig mint rövidebb-hosszabb részlete valamely
zeneműnek. Jelentősége abban áll, hogy valamely önálló, leggyakrabban melodikus
táncdarab vagy dalformában tartott gondolat, téma többféle dallami, ritmikai s
harmoniai átmódosulásban legyen feltüntetve. A V.-műforma épp ugy fokozatosan
fejlődött ki, mint minden más formája a zenének, alapját az énekhangi figuráció
vetette meg, amelyet aztán a hangszeres zene is átvett és tovább fejlesztett,
idők folytán oly nélkülözhetetlen segédforrásává vált a zeneszerzésnek, amelyre
minden irányban támaszkodott s támaszkodik manapság is.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|