Váncs

Fark Sztán fia, valamint V. testvére, Niegra s ennek gyermekei, mint Nagy Lajos király hű oláhjai, 1360 jun. 1. a máramarosvármegyei Váralja oláh falunak felét új adomány címén kapták, hogy azt V. és egyenes útódjai tiszta nemesség jogán örök időkig használják és birják. V. és unokaöccsei alapították azután Váncsokfalvát s az övék volt Nánfalva, Disznópataka stb. is. 1478-ban V. törzséből már határozottan kiváltak a váncsfali Nemesek, Dancsok, Váncsfalvyak és V.-ok. A maig is virágzó váncsfalvi Jurák Váncsfalvi Györgyöt tartják egyenesen ősüknek, kinek és testvéreinek hűséges szolgálataikért II. Ulászló 1508. új adománykép adta Váncsfalvát, Nánfalvát és Disznópatakát. A Jurákat (Jura, vagyis György fiait) először és határozottan csak 1548 aug. 28. említi Máramaros vármegye. A váncsfalvi Jurák élénk részt vettek a vármegyei életben, s küldöttek II. Rákóczi Ferenc szabadságharcaiban, mint 1848-49. is. Igy különösen az ifjabb Jura György, 1860. Máramaros főjegyzője, 1861. a képviselőház jegyzője, 1865. a Máramaros címü lap alapítója (megh. 1868 ápr. 14.), továbbá János, főszolgabiró és 1872-től maig járásbiró. A család címere kék mezőben hátsó lábaira ágaskodva nyilazó oroszlán. V. ö. Márki, A Váncsok és a váncsfalvi Jurák (Magyar-román Szemle, 1897, I-II. füzet).

Forrás: Pallas Nagylexikon