Váncsa

(máskép Báncza-) -nemzetség, oklevelesen ismert első tagja Orbáz comes (megh. 1252 előtt), kinek három fia maradt: István esztergomi érsek és bibornok, Péter (1213-53) és Bencenc (Vince), 1244. esztergomi főispán. Pétertől származott Tamás és Orbáz, 1280-84. pozsega prépost. Orbáz comesnek Bekének fia volt Dénes (1256-65) és unokája Beke (1283). A nemzetség tagjai közé tartoztak továbbá: János, 1264. győri főesperes; István, 1263. pápai kálán és pozsegai prépost, 1264. pedig kalocsai érsek, s az Anjou korában Báncsai István és Mihály, 1255. királyi ember. A V.-nemzetségnek jobbadán Esztergom, Bars és Bács vármegyékben nyolc birtoka ismeretes.

V. (v. Báncza) István, államférfiu a XIII. sz. első felében. 1238. váci prépost és kir. kancellár, 1240. váci püspök lett. 1241. IV. Béla ő vele küldte feleségét, gyermekeit s kincseit Bécsbe, hogy Babenberg Frigyes hercegnél a mongolok ellen oltalmat keressen számukra; majd maga is odamenekült, de csak nagy nehezen szabadulhatván a hercegtől, Balaton-Segesd felé futott s onnan küldte követségbe V.-t IX. Gergely pápához és az ezzel nyilt háboruban álló II. Frigyes német-római császárhoz, kinek a mongolok ellen nyujtandó segítség fejében még magát és Magyarországot is felajánlotta. A visszatért V. Zágrábból Spalatóba követte s mindenütt kisérte királyát, ki őt, mint 1242 máj.-tól már Esztergom választott érseket, Dalmátország helytartójává nevezte ki s védelmére bizván feleségét és gyermekeit, ő maga a mongolok kitakarodásának hirére 1242-ben visszatért az országba. V. utóbb a legnagyobb buzgósággal támogatta őt a helyreállítás nagy munkájában, miért is IV. Ince, másfél esztendő után az első pápa, legsürgősebb feladatai közé számította, hogy őt 1243 jul. 7. megerősítse az esztergomi érsekségben, sőt a pápa a király helyeslésével 1252 okt. praenestei püspökké s bibornokká nevezte ki. Igy V. lett Magyarország első bibornoka. Rómába költözvén át, ezentúl is nagy szeretettel képviselte a kuriában a magyar érdekeket s éveken át élvezte az egymásra következő pápák bizalmát. Arcképe fenmaradt abban az üvegfestményben, melyet a chartresi Notre Dame du Pilier kápolna számára ő maga ajándékozott s mely őt szűz Mária előtt térdepelve mint bibornokot ábrázolja. A kép festője alkalmasint Villard cambraii építész, kivel V. ugy látszik az újonnan épített esztergomi székesegyházat is terveztette vagy felülvizsgáltatta. V. 1267. vagy 1268. hunyt el.

Forrás: Pallas Nagylexikon