Vandamme

Domokos József, Hüneburg gróf, francia tábornok, szül. Casselben (Nord) 1771 nov. 5-én, megh. u. o. 1830 március 15-én. Kezdetben mint közvitéz szolgált egy gyarmatezredben; a forradalom kitörésekor visszatért Franciaországba s 1792. önkéntes csapatot szervezett chasseurs du Mont-Cassel címen. 1793. osztálytábornok lett. 1800. és 1801. a Felső-Rajnán harcolt s az első konzul által a 16. hadosztály parancsnokságával bizatott meg. 1805-ben kitüntetéssel harcolt Austerlitz mellett; 1806-ban és 1807-ben Sziléziában állomásozott és 1809-ben a württembergi csapatokat vezényelte. A következő években V. az összes lovasság felügyeletével volt megbizva. A Drezda melletti ütközet után Napoleon 30,000 emberrel Csehországba küldé, hogy a szövetségesek visszavonuló hadseregének útját elvágja, de V. nem volt képes az oroszok sorain Kulmnál áttörni, sőt aug. 30. körülzároltatván, több mint tizezer emberrel és 81 ágyuval megadásra kényszeríttetett, mire I. Sándor orosz cár a szibériai határszélekre küldötte fogolyként. Az első restauráció után engedélyt kapott, hogy Franciaországba visszatérhet. A száz nap alatt Napoleon pairségre emelte s a 3. hadtest parancsnokságával bizta meg, melyhez Grouchy hadosztálya is tartozott, mellyel 1815 jun. 18. vitézül harcolt Wavre mellett. A második restauráció után kénytelen volt kivándorolni s É.-Amerikában telepedett le. 1818. azonban ismét visszatért Európába s Gent mellett jószágán lakott, mignem 1824. engedély alapján szülővárosában állapodott meg s itt fejezte be életét. V. ö. Du Casse, Le général V. et sa correspondance (Páris 1870, 2 köt.).

Forrás: Pallas Nagylexikon