Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Várad... ----

Magyar Magyar Német Német
Várad... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Várad

1. Nagyvárad, törvényhatósági joggal felruházott város Bihar vármegyében, a Sebes-Körös mindkét partján.

A város a síkságnak és a dombvidéknek találkozásánál, csinosan fekszik, tőle É-ra és K-re dombok emelkednek 218 méter magasságig. A Sebes-Körös a várost ketté hasítja, jobb partján Olaszi városrész, bal partján V.-Velence, a vár, Váralja és Újváros terül el. Egészben véve a város nem a legrendesebben épült, bár egyes részei egész modern városi jellegűek. A Körös jobbparti részében, melyet a rakoncátlan Páris patak is kettévág, a vasúti pályaudvar közelében a káptalan nagy épülete, a katolikus püspök székesegyháza (épült 1752-80.) és a püspöki palota épülete említendő, melyet nagy kert övez. A székesegyház terén Szaniszló püspök szobra áll. Közelében az Újsoron az Erzsébet-leányárvaház, a Ferdinánd-utcában a Szt. Vince Intézet s az Országúton a honvédparancsnokság, a pénzügyigazgatóság s a vármegyei közkórház épülete (1806) áll. Utóbbi mellett vezet át a Páris patak hídja a főutcába, melyben az irgalmasok kolostora és a honvédkaszárnya. A főutca mellékutcáiban is több jelentékeny épületet találni, így a Barátok-utcájában a katonai kórházat, a Szaniszló utcában a Szt. József Intézetnek nevezett árvaházat, az Uri utcában a királyi jogakadémiát és főgimnáziumot s a postaigazgatóság épületét, a tágas Széchenyi-téren, mely V. egyik szép sétahelye, a díszes vármegyeházát, a városházát és görög katolikus árvaházat. A Sebes-Körös és Kálvária-hegy (201 m) közti lapályt a Városliget foglalja el.

A Sebes-Körösön túl fekszik a vár, melyet sáncárok és vastag, de már düledező kőfalak vesznek körül; az öt sarokbástyával bíró várba két kapu vezet, egyik a Nagyvásártér, a másik a Szerecsen-utca felől. A vár belsejében egy kétemeletes épületen át az ötszögletű várudvarba jutni, melyet kétemeletes kaszárnya vesz körül; ezen udvaron van a vártemplom is, mely most ruharaktárul szolgál s ott volt Szt. László bazilikája, melynek sírboltjában Szt. Lászlón kívül (kinek sírját eddig nem találták meg) II. István, II. Endre, IV. László, Beatrix és Mária vannak eltemetve. A vártól K-re és DK-re V.-Velence terül el, benne a hízlaló, a szeszgyár, míg a vár közvetlen környéke a Váralja. A vártól Ny-ra a Nagyvásártér terül el, mellette a László-gőzmalom, az áruraktárak, a kapucinusok kolostora és a főreáliskola. E teret D. felől a Pece patak mossa. Innen Ny.-ra az Újváros terül el, melynek központja a Szt.-László tér, melyen az 1723-33. épített s sokáig püspöki székesegyházul szolgált Szt. László templom (1893. állítatott fel Szt. László szobra) és a görög katolikus püspök palotája a nevezetesebb épületek. A közeli Nagy Teleki utcában az Immaculata Intézet, a Nagykörös-utcában az evangélikus templom, a Kiskörös-utcában a lovaskaszárnya áll. Odább Ny. felé a marha- és lóvásártér terül el, a Pece patakon túl a mulatóhelyül szolgáló Rhédey-kert (a Rhédey család mauzóleumával, fürdővel s lövőhellyel), s több gyár és ipartelep ötlik szembe.

V. az Alföld egyik jelentékenyebb városa; székhelye Bihar vármegye törvényhatóságának és a központi járás szolgabírói hivatalának, továbbá egy római katolikus és egy görög katolikus püspöknek, káptalannak, királyi ítélőtáblának, törvényszéknek, a járásbíróságnak és királyi közjegyzőségnek, a kereskedelmi és iparkamarának; van továbbá pénzügyigazgatósága és pénzügyőrbiztosi állomása, posta- és távíró igazgatósága, államépítészeti hivatala, közúti kerületi felügyelősége, ügyvédi kamarája, királyi adófelügyelősége s adóhivatala, tanfelügyelősége, ügyvédi kamarája, állami állatorvosa, csendőr szárny- és szakaszparancsnoksága. Itt van a 37. hadkiegészítő kerületnek, egy állandó vegyes felülvizsgáló bizottságnak és a 4. honvéd gyalogezrednek széke. Nagy számmal vannak a városnak jelentékeny intézetei is, mint: királyi jogakadémia, római katolikus papnevelő intézet, premontrei főgimnázium, állami főreáliskola, felső- és alsófokú kereskedelmi iskola, iparostanonc iskola, római katolikus és görög katolikus tanítóképző intézet, római katolikus tanítónő- és óvónőképző intézet, bábatanoda, női kereskedelmi tanfolyam stb. Élénk szellemi életéről tanúskodik, hogy itt 8 magyar lap jelenik meg, úgy mint: a Nagyvárad (XXVII. évf.), Szabadság (XVI. évf.), Tiszántúl (II. évf.) politikai napilapok, a Jogi Értesítő (VI. évf.), a Katolikus Hitterjesztés Lapja (XVI. évf.), a Népnevelési Közlöny (X. évf.) és a Gyorsírók Lapja (VII. évf.). Van továbbá V.-on számos jótékony, tudományos, közművelődési, társas és iparos egyesület és társulat, valamint több jótékony intézet. Itt van a Szigligeti-társaság, alakult 1892. Tagjainak száma: 13 alapító, 59 rendes és 156 pártoló, együtt 228. Alapvagyona 1200 Ft. Célja V és Bihar vármegye szellemi életének emelése, a tudomány népszerűsítése, a magyar nyelv és irodalom terjesztése. Évenként Szigligeti-emlékünnepélyt és felolvasó üléseket tart helyben és vidéken. Iványi Ödön sírjára 100 forintos emléket állított. Kereskedelme és ipara is élénk és fejlett. Az iparágak közül a szesz-, olaj-, ecet-, tégla- és gyújtófagyártás, továbbá a malom-, asztalos- és agyagipar vettek nagyobb lendületet; jelentékenyebb gyári vállalatok: a László-gőzhengermalom (180 munkás), Emília-gőzmalom, gazdasági gépgyár, élesztő- és szeszgyár. Van itt ipartestület és 2 ipartársulat. A lakosság azonkívül szőlőmívelést és állattenyésztést is űz. V. egyúttal élénk forgalmi központ, melyből hat felé indul vasút, u. m.: Püspökladány, Gyoma, Csaba, Vaskóh, Kolozsvár és Székelyhíd felé. A városban közúti vasút is közlekedik. Van itt továbbá posta- és távíróhivatal, távbeszélő hálózat, postatakarékpénztár. Hitelintézetek közül van itt 2 bank, 3 takarékpénztár s 4 szövetkezet, összesen 1.093,000 Ft tőkével s 9,6 millió Ft takarékbetéttel. V. vásárai igen élénkek. Lakóinak száma 1850-ben 22,538 volt. 1870-ben 28,698, 1881-ben 31,324, 1891-ben 38,557, mihez még 2193 katona járul. A lakosok közt van jelenleg 34,239 magyar, 1014 német, 297 tót és 2527 oláh; hitfelekezet szerint 12,030 római katolikus, 2488 helv. és 10,115 izr. A lakott házak száma 2832. V. határa 4781 ha. V. közelében, de már határán kívül, Püspökfürdő és Felixfürdő kedvelt fürdőhelyek feküsznek.

V. a történelmi múltat illetőleg egyike Magyarország legnevezetesebb városainak. Alapítását a források hol Lászlónak, hol Szt. Istvánnak tulajdonítják, tény az, hogy az Árpád-házi királyok nagyon kedvelték és azt különös előszeretettel jelölték ki temetkezési helyül. Szt. Lászlón kívül, aki itt 1080. püspöki széket rendelt, még itt temették el: II. Istvánt, II. Endrét, IV. Lászlót, Beatrixot (I. Károly nejét), Máriát (Zsigmond nejét) és Zsigmondot magát is. Ez utóbbi alatt állítólag 73 temploma volt a városnak, azonkívül a premontrei szerzet is itt telepedett meg először (1130) magyar földön. De a városnak ezen első virágát tönkre tették először a tatárok, majd a kunok pusztításai és a III. Andrást követő belvillongások. Kedvezőbb helyzetbe csak I. Lajos és főleg Mátyás király alatt jutott, ki Bihar vármegye főispánságát Vitéznek adván, ez által a bihari főispáni és V.-i püspöki méltóságot egyesítette és alkalmat nyújtott V.-nak újabb emelkedésére. 1474. a törökök pusztították el. Sokat tettek V.-nek szépítésére a püspökök, különösen Thurzó Zsigmond, Perényi Ferenc és mások. 1538 febr. 4. itt béke köttetett Ferdinánd s Szapolyai János között, amelyben egymást kölcsönösen elismerték királynak. 1556. kemény ostromot állott ki és 1557. átadatott Izabellának. Ezután a várost csaknem mindig erdélyi fejedelmek bírták, kik itt gyakorta laktak. Fráter György életében a reformáció hasztalan próbált ide bejutni, de 1558-ban már számos követőre talált, kik itt tüstént főiskolát és könyvnyomtató műhelyt állítottak. Ezen első állandó nyomdát Hofhalter Ráfáel állította fel, később Szenczi Kertész Ábrahám állított másikat 1640. és ez V.-nak török kézre jutásáig (1660) tevékenyen működött. 1598. Mohammed pasa eredménytelenül ostromolta V.-ot. 1660. Ali basa 60,000 emberrel ostrom alá vette a várost és azt el is foglalta, illetőleg kapituláció mellett vette át, melynek értelmében az őrző sereget Debrecenbe szállította. Ekkor alapították a V.-i főiskola megmaradt és átköltöztetett tanulói a debreceni kollégiumot. A császáriak V.-ot csak négy évi ostrom után tudták 1692. visszavenni. A törökök kiűzése után V. négy külön községre szakadt, úgy mint: V., V.-Váralja, V.-Olaszi és Velence. 1703. a Rákóczi-pártiak által ostrom alá vétetvén, egy időre Herbeville tábornok által fölszabadíttatott, de Palocsay kuruc vezér annyira szorította, hogy Bekker várparancsnok minden rézedényt összeszedetett pénzverésre és azt nyomatta rá: In necissitate Varadiensi. Mária Terézia 1777. itt a görög katolikusok részére püspökséget és káptalant alapított. Később a püspökök és a város között volt sok viszály, mely bénítólag hatott a város ügyeire, s melyet tetézett az 1836-iki tűzvész. 1849. a magyar kormány kénytelen lévén Debrecenből menekülni, amit megőrizni óhajtott, azt V.-ra küldötte, mi által rövid időre az ország második városává lett.

2. V. (Tótvárad), kisközség Arad vármegye radnai járásban, (1891) 1153 oláh lakossal, vasúttal, posta- és távírdahivatallal és postatakarékpénztárral.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is