Váradi püspökség

Ganóczy szerint Szt. László, Pray szerint Szt. István alapította. Székhelye előbb Bihar volt, Váradra Szt. László helyezte át. Ő építtette az első székesegyházat s gyarapította a püspökség javait. A püspökök 1464-től kezdve 1780-ig egyúttal örökös főispánok is voltak. Az első püspök felől, okmányok hiján, nem vagyunk bizonyosak. Egy ideig Kálmán királyt tartották annak, mig ezt Katon meg nem cáfolta. Kálmán király óta a püspökök névsora teljesebb. A nevezetesebbek: Valter, aki alatt 1133. Felicián esztergomi érsek Váradon nemzeti zsinatot tartott. Bőkezüségükről ismeretesek Báthory András és Meszesi Demeter, előbbi új székesegyházat épített, az utóbbi az iskolaügyet hozta virágzásba s teljes mértékben birta Nagy Lajos király kegyét. Hasonlóval dicsekedhetett Vitéz János Mátyás részéről. Vitéz egyik legjelesebb támogatója volt a Mátyás korabeli tudományos mozgalmaknak. A megye egyik legnagyobb püspöke 1539-ben Utiesenovi? (anyjáról Martinuzzi György, a későbbi esztergomi érsek és biboros volt. A török kiűzetése után Benkovics Ágoston volt a megye felvirágoztatója. Miklósy Ferenc az egyházmegyei intézetek számára 137,000 forintyni alapítványt tett; Lajcsák Ferenc pedig az elemi tanítók jutalmazására és a nemzeti iskolák fentartására alapított 26,000 forintnyi tőkét. Bémer László részt vett 1848. a szabadságharcban, azért az enzersdorfi ferenciek kolostorába internálták. Ennek lemondása után Szaniszló Ferenc következett, aki azonban hanyatló egészségére való tekintetből hasonlóképen lemondott. Utóda lett 1868. Lipovniczky István, ennek elhalálozása után 1886. a nagy műveltségü Ipolyi Arnold. Az egyházmegyének 1887 óta Schlauch Lőrinc biboros püspök a főpásztora. A megye területén 63 r. kat. plébánia és 4 kurácia van s 4 fő- és 12 alesperességre van felosztva. Patronus Szt. László király.

Forrás: Pallas Nagylexikon