Varázstükör

(fantamoszkóp), napkeleti tájakról származó régi babona szerint oly tükör, melyben mindent meg lehet látni, ami a világon történik, még a multat és jövőt is. Ilyen tükör volt Amaterasué a japán napistennőé, ilyen volt Dsemsidnek, a persa naphősnek varázsserlege és Dionysios tükre. A középkorban nettersheimi Agrippa állította, hogy hét fémből V.-t tud készíteni. A japáni és khinai bronztükrök hátlapján rendszerint domborművi díszítés van. Ha e tükrök eléggé vékonyra csiszoltatnak, akkor azt a meglepő tüneményt mutatják, hogy egy erősebb fényforrásnak sugarait ugy verik valamely felfogó fehér ernyőre vagy falra, hogy a megvilágított felületben a tükör hátlapján levő domborművi alakok képe felismerhetően előtünik. Még pedig divergens sugarak használatánál e képben a domborművi alakok kiemelkedő részei fényerősebbek, mint a kevésbbé kiemelkedők. A tünemény okát kisérletek alapján ugy magyarázzák, hogy a csiszolásnál a fémlemez anyagának eredeti molekuláris egyensúlya olyformán megzavartatik, hogy a lemez a csiszolt oldal felé kidomborodik és pedig annál erősebben, minél vékonyabb a lemez. Ennek folytán a hátlapján domborművekkel díszített tükör csiszolt felülete is a tükörnek vékonyabb helyein erősebben konvex, mint a vastagabb helyeken. Tehát az utóbbi helyekről visszavert sugarak kevésbbé szóródnak, mint a vékonyabb helyekről visszavertek.

Forrás: Pallas Nagylexikon