Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
vargabetű double
vargabetűt ... to take a r...

Magyar Magyar Német Német
vargánya Herrenpilz ...
vargánya Steinpilz (...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Varga

híres emberek

1. Bálint, iró és tanár, szül. Szentleányfalván (Arad) 1856 jun. 23. A gimnáziumot Hódmező-Vásárhelyen, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1880. letette a tanári, 1885. a doktori vizsgát. 1882-84. a budai reáliskolánál nyert alkalmazást, 1884-93. a budapest-vidéki tankerületi főigazgatóság tollnoka volt s azonfelül több fővárosi iskolában tanított. 1893-1896. a debreceni főgimnázium rendes tanára volt, 1896 szept. óta a budapesti református gimnáziumban működik. Irodalmi működését a Gazette de Hongrie-nál kezdette (1881-82), melyben Madách Ember tragédiáját is közlé francia fordításban. Irt azonfelül a Fővárosi Lapokba s az Országos Tanáregyesületi Közlönybe (1882-1885) a Budapesti Szemle számára (1884-85); Boileau két szatiráját fordította le magyarra. Egyéb munkái és fordításai: Le Sage. A sánta ördög (Budapest, Olcsó könyvtár 1882); A francia nemzet és nyelv megalakulása (u. o. 1883, a Philologiai Közlönyben is megjelent); Ploetz, Syllabaire français (u. o. 1894, 2. kiadás Schack Bélával 1897); Francia beszédgyakorlatok (Pozsony 1896); Német olvasókönyv (Budapest 1897).

2. V. Ferenc, állatorvostanár, szül. Mező-Komáromban 1835. Középiskoláit elvégezve, 1854. az irgalmasok rendjébe lépett, 1856. azonban a szerzetből kilépve, az orvosi egyetemre iratkozott be, minthogy pedig 1859. az olaszországi zavarok miatt az egyetemen az előadások szüneteltek, az állatorvosi tanfolyamot hallgatta és 1862. elnyerte az állatorvosi, majd később az orvosdoktori oklevelet. 1862 óta az állatgyógyintézeten tanársegéd, 1867 óta a vöröstoronyi veszteglő-intézet helyettes igazgatója. 1869. külföldi tanulmányutat tett, melyről visszatérve, 1870. a pesti állatgyógyintézeten a sebészeti kór- és gyógytan nyilvános rendes tanárává, majd 1888. az állatorvosi tanintézet igazgatójává neveztetett ki, mely állásáról betegsége miatt 1897. nyugalomba vonult. Munkái: A hasznos házi állatok természetrajza és fajzattana (Budapest 1872); Patkolástan (Eisenmeyerral együtt, u. o. 1866).

3. V. Mihály, irói néven Zámolyi, pozsonyi kanonok, termékeny iró, szül. Sopronban 1834 okt. 20. Középiskoláit Kőszegen, Szombathelyen és Nagyszombatban, a teologiát a bécsi Pazmaneumban végezte. Pappá szentelték 1857 jul. 27. Káplán volt Héderváron, 1864. zámolyi (Győr) plébános, 1879. alesperes, 1882. esztergom-vizivárosi plébános, 1888 febr. 12. nagyszombati és 1889 dec. 20-án pozsonyi kanonok. Önálló művei: Titkos értelmü rózsa (egyházi beszéd, Győr 1860); Tóbiás, a jámbor családfő (Pest 1864); A ker. kath. család (2 köt., Győr 1868-69); Szájhősök. Humoros életképek (u. o. 1879); A házi nevelés, példákban előadva (2 köt., Budapest 1879-82); Lurdi emlény (imakönyv, Winterberg 1887); A pohány humanismus és a ker. szeretet (ford., Esztergom 1888); A sátoros cigány (Budapest 1890, bővítve Pozsony 1893); Koldusvilág Magyarországon (Pozsony 1890); Nefelejtsek a holt idény virányairól (u. o. 1891); A gátfalvi arisztokraták (u. o. 1896); Öldöklő angyal Csejthén (Báthory Erzsébet rémtettei, u. o. 1897) stb. V. ö. Zelliger A., Egyházi irók csarnoka.

4. V. Ottó, tanár és iró, szül. Kis-Csömötén (Vas) 1853 jun. 24. A középiskolákat Kőszegen és Sopronban, az egyetemi tanulmányokat Budapesten végezte; 1879. tanári oklevelet nyert. Részt vett a boszniai okkupációban, nevezetesen a Bihac vidékén vívott ütközetekben. Miután Budapesten a gyakorló iskolában három éven át tanított, az aradi gimnáziumon működött, mig végre 1884. rendes tanárrá lett. 1891 óta a budapesti II. ker. főgimnázium tanára. Fővárosi és vidéki lapokban és folyóiratokban (Budapesti Szemle, Tanáregyesületi Közlöny, Magyar Pedagogia) számos értekezést, ismertetést és birálatot közölt. Céljának tűzte ki a gimnáziumi történeti és földrajzi tanítás anyagának azonos elvek szerint való, egymással összefüggő teljes feldolgozását s azt 8 kötetben, másfél étized munkájával keresztül is vitte (Elemi földrajz, Földrajz, Magyarok történetet, Világtörténet, Politikai földrajz, Magyarok oknyomozó története). E feldolgozás egyes kötetei ma már 4-5. kiadásban járják és egyesek szerb és olasz nyelvre fordítvák Jovatiovics Milán és a fiumei tanárok által. 1891. kiadta az Aradi vértanuk albumát, mely rövid idő alatt négy kiadásban (10,000 példány) látott napvilágot. A Kisfaludy-társaságnak a magyar történet népszerü elbeszélésére kitűzött 500 forintos pályadíját Magyarország története (1895) illusztráltan megjelent művével nyerte el.

5. V. Pál, gépészmérnök, szül. Nagy-Kanizsán (Zala) 1854., hol atyja uradalmi számvevő volt. Iskoláit ugyanott kezdte, majd az ágostaiak budapesti gimnáziumába s onnét a főreáliskolába lépett; végezte műegyetemi tanulmányait is, közben tanulók magán-oktatásával s a szünidők alatt gyári munkával, rajzolással foglalkozva. Az egyetemi életben tevékeny részt vett s tanulmányai befeztével egyideig a magyar államvasutak budapesti főműhelyében dolgozott mint géplakatos (mérnök-gyakornoki címmel) s 1876 dec. vétetett föl az akkori cs. kir. szabadalmazott osztrák államvasút-társulat bécsi igazgatóságához műszaki díjnokul, honnét mint segédmérnök került 1880. ismét Budapestre s a vasút államosításával 1891-ben újra a magyar államvasutak kötelékébe lépett. Különféle minőségben szolgálta a vasúti gépészet ügyét s műszaki teendői mellett a vasúti műhelyi szolgálat megmagyarosításában vett tevékeny részt; ez idő szerint a magyar államvasutaknál felügyelő és a budapesti nyugati műhely főnöke. A magyar mérnök- és építészegyesület gépészeti és gyáripari szakosztályának is több minőségben volt tevékeny tagja s több ízben tartott aktuális kérdésekről előadást. Tapasztalatainak bővítése céljából időnkint utazásokat tett Ausztriában, Németországban, Belgiumban és Franciaországban, Svájcban stb. E lexikonba a vasúti gépészet cikkeit irta.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is