Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Vargyas... ----

Magyar Magyar Német Német
Vargyas... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Vargyas

Endre (kapuvári), pedagogus, tanfelügyelő, szül. Kapuvárott (Sopron) 1842 december 3-án. Ősei hajdan várjobbágyok voltak. Elemi iskoláit szülőhelyén, a gimnáziumi osztályokat Győrött végzé. Eleinte a papi pályára óhajtott lépni, de 1867-ben mint negyedéves győri teologus, az alkotmány helyreállításának hatása alatt, pályát változtatott s Budapestre ment jogi tanulokmány hallgatására. Majd a Batthyány grófi fiuk nevelője lett s mint ilyen nagy utazásokat tett Közép-Európában. Visszajövén, Sopron vármegyében megyei tisztviselőnek választották meg. 1872. Győr, Komárom, Esztergom vármegyék másodtanfelügyelőjévé, 1876. Győr vármegye főtanfelügyelőjévé nevezték ki. 1887-ben Veszprém vármegyébe, 1897. pedig, eddigi hasznos szolgálatainak elismerése mellett, Esztergom vármegyébe helyezték át, ahol jelenleg is működik. az irodalommal korán kezdett foglalkozni. Mint jogász és nevelő irta A magyar szabadságharc története 1848-49. címü népies illusztrált munkáját, melyet német nyelvre is lefordítottak. Megyei aljegyző korában Sopron cím alatt lapot indított a magyarság emelése érdekében s annak egy évig szerkesztője is volt. Mint másodtanfelügyelő 1873. kiadta Győr vármegye népoktatásügyi állapota címen a vármegye tanügyi monográfiáját. Tiz éven át főmunkatársa, öt évig pedig szerkesztője volt Vas Borona név alatt a Győri Közlönynek s mint ilyen irányadója a győri társadalmi életnek. Győrmegyei Tanügyi címen időhöz nem kötött folyóiratot is adott ki. A tanügyi közigazgatás mellett különösen mint népiskolai tankönyviró fejtett ki feltünő munkásságot. A földmívelésügyi miniszter a földmíves-iskolák számára irt Népszerü természettan címü munkáját első pályadíjjal tüntette ki. Érdemei elismeréséül 1884-ben kapuvári előnévvel magyar nemességet nyert. - Neje, született Petz Vilma, anyagi ágon Deák Ferenc unokahuga, hivel 1875. lépett házasságra, 1872 óta szintén a tanügy terén működik. 15 évig mint a győri állami polgári leányiskola igazgatónője működött s jelenleg a budapesti állami felsőbb leányiskola rendes tanárnője. Irt kisebb műveket Reformeszmék cím alatt a leánynevelésről és a népkonyhákról. Győrött ő honosította meg a felsőbb körü női tudományos előadásokat, melyekben önmaga is tevékeny részt vett. Mindketten 1897. együtt ünnepelték tanügyi működésük 25 éves jubileumát.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is