Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Várharc... ----

Magyar Magyar Német Német
Várharc... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Várharc

a várak megtámadásából és védéséből keletkező harc. Minden V.-nál a támadó a várat lehetőleg gyorsan el akarja foglalni, mig a védő arra törekszik, hogy a támadást minél teljesebben visszautasítsa. Hogy a támadó a helységbe nyomulhasson, szükséges, hogy az előteret hatalmába ejtse, a műveket megközelítse, a védelmi eszközöket és az akadályokat, valamint a várat fedező tárgyakat szétrombolja és végre magát a várat megrohanja. A támadó közeledése fedetten v. szabadon történhetik. A fedetlen közeledés a rajtaütésnél és erőszakos támadásnál, a fedett közeledés a rendszeres támadásnál fordul elő.

Várak elleni támadó harcok célja: az ellenséges erődítések által okozott akadályozó körülményeket az oldalon és hátban elhárítani. A várakat tehát vagy a) megbénítani vagy b) meghódítani kell. A megbénításra többnyire csak a tábori hadsereg eszközei, ellenben a meghódításra hathatósabb eszközök szükségeltetnek. A megbénításnál 1. a megfigyelést és 2. a körülzárást kell tekintetbe vennünk. A megfigyelésenek v. elszigetelének a célja: egy megfigyelő hadtestet az erődített hely ellen kikülöníteni, hogy ennek támadó védőrsége lekötve, v. tőle elszigetelve legyen. Az elszigetelések elleni védelemnél különös gondot kell fordítani a jó hirszerző szolgálatra. Az előterep biztosítandó (előőrsök) és távirdai összeköttetések fentartandók. Hogy az ellenség előrehaladása megakadályoztassék, célszerü lesz erős kirohanásokat alkalmazni. A körülzárásnál v. ostromzárnál az erődített helyet a csapatok akkép veszik körül, hogy abba élelmi szerek bevitele, valamint a védőrsének a váron kivüli hadi eseményekben való bárminemü tettleges részvétele lehetetlen legyen, és igy készletek hiánya miatt a védőrséget átadásra kényszerítsék. Hogy tehát a körülzárás hatásos legyen, a várba semmiféle hirnek, szállítmánynak v. erősbítésnek jutnia, sem pedig a várból kiereszteni senkit nem szabad; a körülzárt ellenségnek támadó kisérletei visszautasítandók. A körülzárás sok időt és erőt követel, tehát rendesen csak kényszereszköz (Plevna) és akkor alkalmazzák, ha az ellenség készletei csekélyek, ha ragályos betegségek fordulnak elő, ha a lakosság a védővel nem ért egyet (Metz, Páris), ha gyorsabb támadási mód célra nem vezetne, ha a terep olyan, hogy kevés csapattal körülzárhatjuk a helyet, végre, ha valamely kitűzött cél csupán a védőrség elszigetelése által is elérhető. A körülzárás elleni védelemnek fő célja: az ellenséget a helytől lehetőleg távol tartani; e végből az előtéren levő fontos pontokat megszállják és megerősítik. Ezen pontok között könnyü gyalogsági és tüzérségi födözékeket készítenek, előttük pedig akadályokat. A védelemnek hatásos eszközét a kirohanások képezik, melyeknek iránya az ellenség közlekedési vonalai, telepei és laktáborai felé van. 1870. a franciák részéről a kirohanás Párisból La Bourget felé sikerült. Bazaine 1870. Metznél a kirohanásra alkalmas időt elmulasztá, későbbi kisérletei hatás nélkül maradtak. Oszmán pasa áttörése 1877. Plevnánál nyugat felé már későn történt.

A meghódításnál 1. a rajtaütést és 2. az erőszakos támadást kell megkülönböztetnünk. A rajtaütés v. meglepés oly támadási mód, melynél a támadó meglepőleg és észrevétlenül, mielőtt még a védő ellentállásra elkészülhetne, berohan a várba. A helynek észrevétlen megközelítése a sikernek alapfeltétele. A rajtaütés főleg csak kisebb elszigetelt erődöknél képzelhető mint önálló vállalat. A rajtaütést rendszerint hajnalban, ködös v. zivataros időben hajtják végre. A támadást lehetőleg több oldalról intézik, hogy a védőnél beálló zavar nagyobb legyen. A rajtaütés a lakosság v. védőrség egy részének egyetértése v. hadi csel által rendesen egy kapu elfoglalásán alapszik. A védő magát a rajtaütés ellen legjobban biztosíthatja, ha a helyet gondosan őrizteti, tehát megfelelő biztosító és hirszerző szolgálatot szervez. A lovasság az előteret földeríti, az elővédek előretolandók. A legvalószinübb támadóvonalakon akadályokat alkalmaznak, őrséget kellő számban állítanak fel és a lövegeket az ellenség előnyomuló vonalaira irányítják. Az erőszakos támadás vagy roham azon támadási mód, melynél a támadó rövid lövöldözés után, mielőtt a helynek rohammentessége megsemmisítve és a födött közlekedés helyreállítva volna, a helyet nyilt rohammal elfoglalni igyekszik. Az erőszakos támadás vagy önálló támadási mód, vagy pedig a bombázás v. ostromlás alatt alkalmazható. Rohammentes erődítéseknél és ha a védő erkölcsileg nincs még megtörve, ezen támadási mód igen merész vállalat (Plevna). A támadás ezen módja ott alkalmazható, hol gyenge, a felszerelésben hátramaradt művek vannak (Strassburg), továbbá gyenge, gyáva és erkölcstelen védőnél. 1870-71. a németek Párisnál, dacára a nagy erkölcsi túlsúlynak, az erőszakos támadást alkalmazni nem merték. Az erőszakos támadást legjobb nappal keresztül vinni, mivel éjjel könnyen tévedések keletkezhetnek (Düppelt d. e. 10, Szebasztopolt déli 12 órakor rohanták meg). A támadás kezdetét lövéssel vagy rakétával jelezni szükséges. Az akadályok eltávolítására munkásosztagok alkalmaztatnak. A rajvonal a síkozaton befészkeli magát, e mögött jönnek a rohamoszlopok a munkásosztagokkal. A támadó ereje 11/2-2-szer oly erős mint a védőé. Az erőszakos támadás elleni védelemnél a fő cél: erős tüzelés és az előtér gondos megfigyelése. A megtámadott vonalakat lövegekkel erősbíteni kell és a védő őrség folytonos készültségben legyen.

Támadások hatásosabb eszközökkel.

A) Táborvárak. A támadó eszközei következők: 1. Törzskarok és csapatok, hasonlók a tábori hadsereg törzskarához, ezekhez járul még: az ostrom-tüzérségi kar és az ostrom-hadmérnöki kar. A fő erő gyalogságból áll, mely legalább háromszor oly erős legyen, mint a védő gyalogsága. A lovasságot küldönc- és felderítő szolgálatra alkalmazzák. A tábori tüzérség a kirohanó harcokra, a körülzáró vonal megszállására s egyéb támadások visszautasítására szolgál. A vártüzérség, lövegenkint 20 ember, tehát 10 löveg kezeléséhez egy század szükséges. A vártüzérség az ostromlövegeket kezeli; támadó ütegsáncokat épít stb. Tábori szerszázadok a szükséges javításokat eszközlik. Utász-csapatok erődítéseket és párhuzamokat építenek. Továbbá még vasúti és távirda-osztagok, szállító oszlopok, hadi hídvonatok, sáncszeroszlopok, léghajó-osztagok stb. 2. Ostromtüzértelep, mely magában foglalja a lövegeket, lőszert és a támadó ütegsáncok építésére szükséges anyagot. Ausztria-Magyarországban egy 400 lövegből álló ostrom-tüzértelep van (már béke idején is), mely több szakaszra oszlik. A lőszert illetőleg a harc kezdetén lövegenkint 1000 lövés, mozsaranként 300-500 hajítás számítandó. (Strassburgnál a támadó 20,200 lövést tett, Szebasztopolnál a támadó 1268 lövegből 40 millió kg. vasat lőtt el.) 3. Az ostrom-utásztelep, mindazon szerszámokat, anyagot és eszközöket foglalja magában, melyek a futóárkok és aknák építésére, valamint szétrombolására szükségesek. 4. Futóárkok, a lövegtűz ellen biztos födözést nyujtanak. 5. Ütegek és ütegsáncok. 6. Aknák. Támadási módok. A bombázás v. lövetés azon támadási mód, melynél a helynek, előzőleg történt körülzárása után, nehéz lövegek tüzelése által, épületeken és készletekben oly károkat okoznak, hogy a lakosság és védőrség megrémülvén, átadásra lesz kényszerítve. A bombázást alkalmazzák: ha a hely csekély bomba- és tűzmentés épülettel bir, ha az egyes művek rosszul vannak felszerelve, ha a védőrség bátortalan, ha a hely kicsiny és sok és gyáva lakossága van, akik az átadásra befolyást gyakorolhatnak. Ostrom v. ostromlás alatt azon támadási módot értjük, melynél a helyet födötten megközelítjük, továbbá rohammentességét bizonyos pontokon megsemmisítjük, hogy ezeken át a várba betörni és azt elfoglalni lehessen. Az ostromnak lefolyása általában következőleg történik: 1. A vár körülzárása, hogy a védőrség erősbítése vagy elvonulása meg legyen akadályozva. 2. Hatalmas és tartós lövegtűz alkalmazása a vár ellen. 3. A támadási térnek lassankénti elfoglalása a gyalogság által egész az árokig. Az elfoglalt teleprészek erősbítése és ezeknek összekötése hátra felé. 4. A rohammentes akadály szétrombolása. 5. Betörés a várba.

B) Övvonal nélküli várak. Ezek ostromlása ugyanazon elvek szerint folyik le, melyeket a táborvárak ostrománál említettük, de az ostrom rendesen rövidebb ideig tart. Az első tüzérségi állás 2000 m.-re készülhet; a noyau erős lövetésével a támadó gyakran célt ér. Ha ez nem sikerül, akkor a rendes árkatámadás alkalmazása válik szükségessé.

C) Zárlatok. Ezeknél az első tüzérségi állás még közelebb lehet, mint az övvonal nélküli váraknál. Fő cél: a harcművek (szárnyművek) és azután a zárerőd lövöldözése. A rövidített támadás itt nem alkalmazható, ha a zárlat elegendő löveggel van ellátva.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is