Varjumogyoró

(Filipendula Tourn., Ulmaria Tourn.), majd a rózsafélék, majd a különválasztott gyöngyvesszőfélék génusza, sokáig a cserjés gyöngyvesszővel egyesítették, ma helyesen külön választják. Az Ulmaria filipendula L. száraz réten terem, bojtos gyökere helyenként megvastagodik és ha a földből kiássuk, mintegy szálon (filum) függ (pendula). Kertbe is ültetik. Virága fehér, ritkán pirosló. Gyökérgumója fűszerszagu, édeses-keserü ízü, radix filipendulae néven officinális, virágából mint a következőéből házi orvosságot főznek. Az Ulmaria ulmaria L., vagy Ulmaria pentapetala Gilib. (veres kőrontófű) kiváltképen viz mellett, nedves helyen vagy égeresben terem, egész 1-2 m. magas, virága fehér. Gyakran kertbe ültetik. V.-nak néha a Ficaria gumóit is nevezik. A svájci lóhere helyesen varjuborsó, s nem V.

Forrás: Pallas Nagylexikon