Vármegye
elnevezés
A V. eredeti szervezete a Szt. István által alapított
várszerkezet volt; az ország várkerületekre volt osztva, melyeknek élén a
király által kinevezett várispánok állottak és kezelték a királyi
jövedelmeket, kormányozták az alsóbb néposztályokat és a várkerületben vagy
V.-ben levő kir. haderő vezérei voltak. A nemesek ebben az időben nem tartozak
a V. hatósága alá. A későbbi Árpád-korszakban azonban, amikor a világi és egyházi
főurak elhatalmasodása a köznemesség függetlenségét kezdette fenyegetni, ezek a
várkerület felsőbb elemeivel a várjobbágyokkal szövetkeztek s részt
kezdtek venni a várkerületi gyüléseken s ezeknek a nemességre is kiterjedő
hatáskörét hovatovább elismerték. A nemesség a kinevezett alispán elnöklete
alatt itélni hivatott birák választásába is befolyt, e birák: a szolgabiró és
esküdtek voltak a V. első választott tisztviselői. Mindazonáltal hosszu ideig
tartott, mig a túlnyomólag hadi szervezetü várkerület közigazgatási és
biráskodási önkormányzattal biró V.-vé alakult át. A V. önkormányzati jogköre a
XV. sz.-ban kezd biztos alapokat nyerni; a mohácsi vész után beállt szomoru
idők pedig teljesen kifejlesztették a V.-k önállóságát, ugyannyira, hogy a V.-k
már nemcsak közigazgatási, önkormányzati és biráskodási, hanem alkotmányjogi
testületekké váltak.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Kapcsolódás
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|