Vármegyei közigazgatás államosítása
államigazgatás
A vármegyék a török hódoltság és a bécsi kormány
beolvasztási törekvéseinek idejében az önálló magyar állam védő bástyáiként
jelentkeztek. Amikor azonban a magyar állam a jelen század első felében
államiságának öntudatára kezdett ébredni s kiváló vezérférfiak arra törekedtek,
hogy a sok tekintetben elavult magyar alkotmány az új időknek megfelelően
javíttassék és átalakíttassék, különösen mikor az u. n. centralisták a 40-es
évesben Eötvös József báró, Csengery Antal és Trefort Ágoston vezérlete alatt a
parlamentáris kormányforma behozatala mellett törtek lándsát, a figyelem
egyszersmind a vármegyéknek elavult és a parlamentáris kormányformával össze
nem egyeztethető szervezetére is ráfordult s a centralisták a kormányzat
központosítását tűzték ki vezérelvül zászlajukra. Ámde erős ellenzékük akadt,
melynek élére Kossuth Lajos állott, aki a parlamenti kormányt a vármegyei
rendszerrel összeegyeztethetőnek tartotta és az 1848-iki törvényekben az ő
felfogása győzött. Az alkotmánynak 1867. helyreállítása után ismét hangok
emelkedtek a közigazgatás államosítása mellett s kivált Grünwald Bélának a
közigazgatás államosítása érdekében közrebocsátott röpiratai okoztak mélyebb
hatást. Az egyesült ellenzék a közigazgatás államosítását felvette programmjába
s éveken át kitartóan harcolt e programmpontja mellett. Végre a szabadelvü párt
is, mely a fuzió óta a kormány pártja volt, belátta a V.-nak szükségességét s
Szápáry Gyula gróf mint a belügyminisztérium vezetésével megbizott
miniszterelnök 1891. beterjesztette a képviselőháznak törvényjavaslatát a
közigazgatás és az önkormányzat rendezéséről a vármegyékben, melynek alapelve
az volt, hogy az állami közigazgatás a helyi önkormányzattól elkülöníttessék,
amaz a kormánytól kinevezett tisztviselők által láttassék el, az önkormányzati
teendőket pedig a vármegyei közgyülés és járási tanácsok intézzék el. Ez a
törvényjavaslat azonban, mert a kormányi beavatkozást igen nagy mértékben ki
akarta terjeszteni, hatalmas ellenállásra talált, különösen a 48-as és
függetlenségi párt részéről és többi hónapi parlamenti harc után az eredmény
egy kétszakaszos elvi kijelentést tartalmazó t.-cikk megalkotása lett, mely
kimondja, hogy a közigazgatás a vármegyékben állami feladatot képez, melyet
kinevezett állami közegek intéznek, részint önállóan, részint a törvény
korlátai közt önkormányzati elemek közreműködésével (1891. évi XXXIII. t.-c.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|