Várna

az ugyanily nevü kerület, görög és bolgár metropolita székhelye Bolgárországban, a Fekete-tenger Ny-i partján a Galata- és Varna-barun közt a Devna nevü édesvizü tó és vasút mellett, (1893) 28,174 lak., akik közt a bolgár többségen kivül vannak törökök, görögök, örmények, cigányok, spanyolok, tatárok stb. Bár V. Bolgárország legélénkebb tengeri forgalmu helye, kikötője a hajóknak védelmet csak igen csekély mértékben nyujt, 1895. érkezett 767 hajó (457,902 tonna) távozott 773 (455,411 t.). A kivitel főképen gabonából, a bevitel szövőiparcikkekből, bőr- és fémárukból áll. V. részben még régi agyagházakból áll; azonban van sok új épület is, az 1878. lerombolt erődítmények helyén pedig új utcák keletkeznek; újabb épületek: a nagy bolgár templom, az új állami reáliskola, a vámház; újabban keletkezett a városi park is. Egy órányira ÉK. felé szőllők és kertek közt van a kis Szt.-Demeter-klastrom birtokán a Szandrovo nevü fejedelmi nyaralóhely. V., az antik Odessos, későbben Odyssos, a miletosziak alapítványa a Kr. e. VI. sz.-ból. A VII. sz. vége felé kapta a mai nevet. 1201. már bolgár város volt, amelyet sok olasz hajó látogatott meg. A XIV. sz. második felében egy kun eredetü bolgár dinasztia lakott benne. Világhirüvé az 1444 nov. 10. szomoru emlékü V.-i csata tette I. Ulászló magyar király és fővezére Hunyadi János, másrészről Murad török szultán között. A csata a magyarok veszteségével végződött s nagy jelentősége abban áll, hogy az oszmán hatalomnak Európában való megszilárdulását idézte elő. V.-t már akkor is kertek fogták körül; jobbra volt Galata vára, balra Makropolisz. Az oroszok 1773., 1810. ostromolták, 1828. pedig Miklós cár jelenlétében 3 havi ostrom után el is foglalták. A krimi háboru idejéből nagy francia temető maradt meg. A legutolsó orosz-török háboruban nem volt szerepe.

Forrás: Pallas Nagylexikon