város

Egy terület gazd., társ., kulturális központját képező nagyobb lélekszámú, rendezett település. Kb. 5500 évvel ezelőtt alakultak ki az első városok, s a változó pol., gazd. körülmények között különböző módon tudtak védelmet és viszonylagos jólétet nyújtani lakóiknak. A városok az ókorban és a középkorban autonómiájukat és védelmüket városfallal, városkapuk őrzésével, saját fegyveres erő fenntartásával, s városi jogok kiharcolásával (saját piac, árumegállítói jog) és más módokon igyekeztek biztosítani. Az uralkodók gyakran a földesurak hatalmaskodásaival szemben a városokra támaszkodtak, ezért a városoknak különleges kiváltságokat adtak. Már az árutermelés kezdeti szakaszán az ipari tevékenység s ennek középkori szervezetei, a céhek egyre inkább a városokba tömörültek. Sajátos, kettős arcú ipari-kereskedelmi és mezőgazdasági jellegű városok jöttek létre. A tőkés termeléssel szerepük még tovább nőtt, ide koncentrálódott a gyáripar, a bank- és hitelélet. Kialakultak és a XX. sz. elejére hatalmasra növekedtek a világvárosok. Az ipari fejlődéssel a lakosság mind nagyobb része a városokba települ, ill. a falusi települések fejlődnek várossá. Ezt nevezzük urbanizációs folyamatnak. Ma a világ lakosságának kb. negyede városokban él. Napjainkban közel száz, egymilliós lélekszámúnál nagyobb város van.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás

• ókor
• középkor
• céh
• termelés