város
elnevezés
Egy terület gazd., társ., kulturális központját képező nagyobb lélekszámú, rendezett település. Kb.
5500 évvel ezelőtt alakultak ki az első városok, s a változó pol., gazd. körülmények között különböző
módon tudtak védelmet és viszonylagos jólétet nyújtani lakóiknak. A városok az ókorban és a
középkorban autonómiájukat és védelmüket városfallal, városkapuk őrzésével, saját fegyveres erő
fenntartásával, s városi jogok kiharcolásával (saját piac, árumegállítói jog) és más módokon igyekeztek
biztosítani. Az uralkodók gyakran a földesurak hatalmaskodásaival szemben a városokra támaszkodtak,
ezért a városoknak különleges kiváltságokat adtak. Már az árutermelés kezdeti szakaszán az ipari
tevékenység s ennek középkori szervezetei, a céhek egyre inkább a városokba tömörültek. Sajátos,
kettős arcú ipari-kereskedelmi és mezőgazdasági jellegű városok jöttek létre. A tőkés termeléssel
szerepük még tovább nőtt, ide koncentrálódott a gyáripar, a bank- és hitelélet. Kialakultak és a XX.
sz. elejére hatalmasra növekedtek a világvárosok. Az ipari fejlődéssel a lakosság mind nagyobb része
a városokba települ, ill. a falusi települések fejlődnek várossá. Ezt nevezzük urbanizációs folyamatnak. Ma
a világ lakosságának kb. negyede városokban él. Napjainkban közel száz, egymilliós lélekszámúnál
nagyobb város van.
Szerkesztette: Lapoda Multimédia
Kapcsolódás
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|