Varrat
egészségügy
a sebészetben az az eljárás, mellyel a folytonosságukban
megszakított szöveteket egyesítjük azon célból, hogy összeforradásukat lehetővé
tegyük. Legtöbbször a bőr és a bőr különféle rétegeinek sebeit kell varrnunk.
De alkalmaznak a sebészek V.-ot az izmok, inak, idegek, vérerek és a csontok
egyesítése céljából is (l. Csontvarrat), mely V.-ok a különböző szövetekre
tekintettel, külön szabályok szerint végeztetnek. Közönségesen V. alatt a bőrt
egyesítő sebészeti eljárást értjük. A V. lehet u. n. száraz V., ha a seb
széleit ragadó anyagokkal bekent csíkokkal húzzuk illetve tartjuk össze a
gyógyulás idejéig. Másik módja a V.-nak a véres V., melyet külön e célra
készített tűvel (görbe, vagy szántalpalaku sebészeti tű) és fonállal végezünk.
A fonál lehet selyemből, bélhúrból (l. Catgut), lószőrből, ezüstből és
selyemhernyóbélből (silkworm-gut). A véres V.-nak többféle alakját használják a
sebészek azon különféle feladathoz viszonyítva, melyet a V.-tal el akarnak
érni. Alkalmaznak a) csomós V.-ot a sebszélek összeillesztésére; b) nyolcas
V.-ot ott, hol a sebszéleket nagyobb erővel akarják összehúzni; c)
matrác-V.-ot, hol nagyobb felszineket kell egymáshoz szorítani, ugyanezen célra
d) csapos vagy lemezes V.-ot is lehet használni; e) szűcs-V.-ot, hol hosszu
sebvonalat kell ellátni V.-tal. Néha a V. nem azonnal a sérülés után a friss
seben alkalmaztatik, hanem csak később, a 2-4. napon, midőn a sebfelszinek már
sarjadzanak, s ez a másodlagos V. A V. rendesen már a hatodik, legkésőbb
nyolcadik napon eltávolíthandó, kivéve a catgut-fonalat, mely magától leszárad
és leesik. - V. az anatomiában, Rafe. - V. a zoologiában. Bogarak.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Kapcsolódás
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|