Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Varsó... ----

Magyar Magyar Német Német
Varsó Warschau

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Varsó

1. egykori nagyhercegség, amelyet 1807. nagyobbára a Poroszországtól a tilstiti békében elvett részekből alakítottak. A rajnai szövetséghez tartozó nagyhercegség eleinte 101,866 km2-nyi területből állott 2.200,000 lak., és Posen, Kalis, Plock, V., Lomzsa meg Bromberg départementokra oszlott. Az 1809-iki bécsi béke értelmében hozzácsatolták az Ausztriától elvett Ny-i Galiciát, amely Krakó, Radom, Lublin és Szjedlec départementokra volt felosztva; ekkor területe 154,176 km2 volt 3.780,000 lak. Nagyhercegévé Napoleon Frigyes Ágost szász királyt nevezte ki; ez azonban 1812 végén már lemondott.

2. V., főkormányzóság Oroszország Ny.-i részében; magában foglalja az egykori Lengyelországnak orosz uralom alatt álló részeit.

3. V., kormányzóság Orosz-Lengyelország É-i részében Plock, Lomzsa, Szjedlec, Radom, Pietrkov, Kalis és Poroszország közt, 17,538 km2 ter., V. városát kivéve 1.237,538, egy km2-re 70 lak. Felszine sík; csak D-en (Lovicsnál) nyulnak belé a Kárpátok végső ágai. Fő folyója a Visztula és Bug. A talaj helyenkint agyagos vagy homokos; sok a fekete föld is. Az éghajlat inkább hideg mint mérsékelt; az eső sok (különösen juliusban), a havazás gyér. A földmívelés nem olyan fontos mint az ipar. 1889-93. átlag évenkint termett őszi vetésből 1,77, tavaszi vetésből 1,34, burgonyából 4,15 és cukorrépából 1890-ben 3 millió csetvert. A házi állatok száma 1891-ben 111,800 darab ló, 339,990 szarvasmarha, 600,000 juh, 114,000 sertés. Az ipartelepek száma 1893-ban 1816, köztük 19 cukor-, 45 szeszgyár, a vászonszövő Zsirardovban, a gyapjuszövő Markiban, 2 papirosgyár, továbbá szappan-, gyertya-, üveg-, porcellángyárak, gőzmalmok stb. Kereskedelmi forgalmát évenkint 60.000,000 rubelre becsülik. Járásai: Blon, Gosztinin, Grojez, Kutno, Lovics, Nesava, Novominszk, Plonszk, Pultuszk, Radimin, Szkernevizi, Szohacsev, V. és Vloclavszk.

4. V., egykoron Lengyelországnak, most V. orosz kormányzóságnak fővárosa, orosz ortodox és kat. érseknek székhelye, az É. sz. 52° 12" 5", a K.. 21° 1" 17" alatt, 110 m.-nyi magasban, főképen a Visztula bal partján, vasutak mellett. (Évi középhőmérséklet 7,39°, a juliusi 19,31°, a januáriusi -5,69°.)  A város fő része a bal parton 22,6 km2, a jobb parton 8 km2 területet borít. Lakóinak száma 1820-ban 100,338, 1858-ban 158,817, 1894-ben pedig 524,930 volt; ezek közül 15,515 orosz, 347,211 lengyel, 7700 német; vallásra nézve 1892-ben 18,096 orosz ortodox (1864. még csak 3206), 297,152 kat., 12,394 luteránus, 3874 kálvinista, 168,677 izraelita és 468 egyéb felekezetbeli. A születések száma 1887-92-iki átlagban évenkint 1000 lakosra 42,8, a házasságoké 9,3 és a halálozásoké 26,8. V. Lodzon kivül Lengyelország legiparosabb városa. 1893-ban 380 gyára volt 19,050 munkással és évenkint 30 millió rubel értékü árutermeléssel; a főbb iparágak: a fémipar 9,79 millió rubel értékü termeléssel, ezt követi az élelmezési és élvezeti cikkek előállítása (malmok, sör-, dohánygyárak stb.) 7,64 millió rubel értékü termeléssel, az állati termékek feldolgozása (4,26 millió), szövő-fonó ipar (1,97), kémiai gyárak (0,95), fanemüek feldolgozása (0,85), mesterséges virágok, hangszerek, ernyők stb. készítése (1,61 millió rubel). A házi ipar 1893. 9642 mestert, 24,167 legényt és 19,200 inast foglalkoztatott és évi termelése 52 millió rubel volt. V. ezenkivül az orosz-lengyel belföldi kereskedelem gócpontja. A város fő részei: az óváros görbe, szűk utcákkal, régies házakkal, az ettől É. felé elterülő újváros, több külváros, amelyek most a városba beolvadtak, aminők a krakói külváros, a Nowy swiat (újvilág), az Ujazdovszka, Masalkovszka, Szolec, Grzybov, Lersno stb., főképen pedig a Visztula jobb partján elterülő Praga (l. o.), amelyhez szintén több külváros csatlakozott. A város 11 városi kapuján kivül fekszik Ny-on Vola, Csiszte és Povonszki külváros. A Visztulán két híd vezet át: az 508 m. hosszu, 1865-ben 6 millió rubelnyi árban épített Sándor hídja és az 1876. épített vasúti híd, amelyet a jobb parton a Szlivickíj-, a bal parton pedig a Sándor-citadella véd. Ez utóbbinak belsejében van a katonai épületeken kivül a politikai bűnösök börtöne, egy orosz templom és az I. Sándor emlékére felállított obeliszk. A citadella környékén újabban még több erődöt is építettek. A városi forgalom középpontja a Zsigmond-tér, amelyről ÉK. felé a Zjaszd a Sándor-hídhoz vezet, DNy. felé a Szenatorszka a folytatásával, az Elektoralna és Hlyodna, D. felé pedig a krakói külváros ágaznak ki. Szép sétahelyek a jeruzsálemi és az Ujazdovszka-fasor. Egyéb terek: a Szász-, a Szinház-, a Bank-, az Ujazdovszki-, a Varecki-, a Kraszinszki-tér stb. Egyike a legszebb parkoknak a város közepén a szász kert (7 ha.), amelyet II. Ágost alapított. Egyéb ültetvények még a Kraszinszki-, a Belvedere-kert és a Lyazienki-park, Praga mellett pedig a Sándor-park. Templomai közül kiválóbbak: a kat. Szt.-János-székesegyház (1360. alapították), amelyet a kastéllyal födött folyosók kötnek össze, két szép festménnyel és hires lengyel férfiak sírjával; a kat. templomból átalakított orosz székesegyház; a Szentkereszt-templom pompás homlokzattal és szép képekkel; az 1681. befejezett kapucinusok temploma Sobieski János márvány síremlékével. A profán épületek közül kiválóbbak: a királyi kastély, amelyet a mazoviai hercegek alapítottak, Poniatowski faragványokkal és festményekkel látott el és amely jelenleg a főkormányzó lakóhelyéül szolgál; itt tartózkodik a cár is, ha V.-ba jön; a szász palota, egykoron a szász-lengyel királyok lakóhelye, jelenleg hivatalok helyisége; az egykori Brühl-féle palota, most telegráf-hivatal; az egykori Radzivill-palota, most szintén kományzósági hivatalok székhelye; a Potocki-, Uruski-, Kazimierowski-féle paloták (ez utóbbi most egyetemi épület); a Zamoyski-féle palota; a Belvedere, amelyben 1830. Konstantin nagyherceg ellen merényletet követtek el; a Lyazienki-kastély, amelyet Poniatowski épített, lengyel királyok képeivel; a bank, a posta épülete, a városháza, a szinházak stb. Az emlékszobrok: a Szász-téren márvány alapon öntöttvas-obeliszk hat nyugvó oroszlánnal, amelyet az 1830-ban elesett oroszhű generálisok emlékére állítottak fel; a Paskievics-emlék; a Kopernikus bronzszobra, amelyet Thorwaldsen készített; III. Zsigmond emléke és Sobieski 1783-ban felállított lovas-szobra. Közművelődési intézetek: az 1816. alapított, 1832. feloszlatott, 1861. helyreállított és 1869. orosszá alakított egyetem négy fakultással (történelem-filologiai, fiziko-matematikai, jogi és orvosi), 1895-ben 75 docenssel, 1176 hallgatóval, könyvtárral, etnográfiai muzeummal, éremgyüjteménnyel, csillagvizsgálóval, botanikus kerttel, oftalmologiai és állatorvosi tanintézettel; két technikai, vasúti, felsőbb és alsófoku kereskedelmi, zene-, ipar-, rajz-, továbbá egyéb szak-, közép- és népiskola. A nagyobb szinházak száma 5; ezek: a nagy szinház (opera-, ballet- s drámai előadások számára), a Teatr rozmaitosci, a nyári, az új és a kis szinház. Mulatóhelyek még a Zamboni, Marcellin, Szielanka és a Saska kepa. A számos jótékonysági intézet közül legkiválóbbak: a Kis-Jézus-kórház 650 ággyal, a lelencház, a Szt.-Lázár-, a Szt.-János-kórház stb. V. környékének kiválóbb helyei. É-on a Marimont (kastély és park), Bielani (szép erdővel) és Jablonna (kastély és park) falvak; Ny-on Wola (l. o.), e falu és V. közt van azon tér, amelyen a lengyel királyokat választották; D-en Willanow (kastély és műgyüjtemények), a Krolikarnia nevü mulatóhely, Mokotov, Vierzbno falvak; Praga mellett pedig a csatákról emlékezetes Bialolenka, Grochow, Wawer.

V.-ról az okiratok 1224. tesznek először említést. A mazoviai hercegek nagyobbára benne laktak. 1550 körül II. Zsigmond Ágost tette át ide a székhelyet. 1573 óta mellette választották a lengyel királyokat. 1655. meghódolt X. Károly svéd királynak. 1656. János Kázmér visszafoglalta, de még ugyanazen évben azon mellette vívott három napi csata után, amelyben a svédek a lengyeleket legyőzték, ismét megnyitotta kapuit X. Károly előtt. Az északi háboruban V. sokat szenvedett. Az 1794-iki felkelésben ápr. 17. és 18-án az orosz őrséget felkoncolta; jul. 9-től szept. 6-ig a poroszok sikerteleül ostromolták, de nov. 5. Praga bevétele után megadta magát Szuvarovnak. Lengyelország harmadik felosztásakor Poroszországnak jutott; 1806 nov. 28. megszállották a franciák; 1807. V. nagyhercegségnek lett fővárosává. 1813 febr. 8. megszállották az oroszok. Az 1830-iki lengyel felkelés nov. 29-én itt kezdődött és 1831 szept. 8. a város kapitulációjával végződött.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is