Vas szulfidjai

fontosabbak: 1. ferroszulfid (Fe₂S₂), mely a természetben némely meteoritekben található. Fekete csapadék alakjában válik le, ha a ferrosók oldatát ammoniumszulfiddal elegyítjük; rendszerint azonban vas (3 sr.) és kénnek (2 sr.) összeolvasztása útján készül, mely kristályos törésü, fémfényü, fs. 4,79. Sósavban és kénsavban kénhidrogén fejlődése közben feloldódik; a nedves levegőn oxidálódik és lassanként ferroszulfáttá alakul át. 2. Ferriszulfid (Fe₂S₂) képződik az előbbeniből, ha azt kénnel elegyítve gyenge vörös izzásig hevítjük, vagy a kénhidrogénnek 100°-ra hevített ferrihidroxidra való hatásakor. E vegyület a fémszulfidokkal szemben a sav szerepét játssza, ezért azokkal kettős szulfidokat akot. Ilyen kettős szulfidok p. a cuproferriszulfid Cu₂S.Fe₂S₃, mely mint rézkovand nagy mennyiségben található. 3. Vasdiszulfid (Fe₂S₄), nagy tömegekben fordul elő a természetben, mineralogiai neve: pirit. Mesterséges úton 1 sr. kénnek és 2 sr. ferroszulfidnak hevítése útján készülhet. Fémfényü oktaéderekből álló kristályos test. A levegőn pörkölve kéndioxid és ferroszulfát képződik belőle. Kénsav és ferroszulfát (vasgálic) készítéséhez használják.

Forrás: Pallas Nagylexikon