Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Vaskapu-csa... ----

Magyar Magyar Német Német
Vaskapu-csa... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Vaskapu-csatorna

A Vaskapunál csaknem az egész medren rézsútosan átvonuló Prigrada nevü sziklapad s az e mellett a fenékből szerte szórva kiálló sziklaszirtek által alkotott hajózási akadály megszüntetése végett: a jobb part mentén gyenge hajlással a legmagasabb vizszin fölé érő gátak közé fogott nyilt csatorna létesítése lőn elhatározva. A csatorna eleinte az orsovai vizmérce 0 pontjának megfelelő vizszin alatt 2 m. mélyre lőn tervezve, 80 m. fenékszélességgel. 1892. azonban a csatornának 0 alatti 3 m. mélyre leendő kiépítése határoztatott el, minélfogva a már akkor munkában volt csatorna fenékszélessége, részben az építés közben szükségesnek mutatkozott belső padkák folytán is, kereken mintegy 73 méter lett. A csatorna két parti töltései közül a Duna felé eső, az eddig észlelt legmagasabb vizszin fölött 60 cm., 4 m. koronaszélességgel, a Duna felől 1:2 hajtólejtővel s a korona alatt 3,5 m.-re kezdődő, 1,8 m. széles és 2:3 lejtőjü padkával, mig a jobboldali gát 6 m. koronával a csatorna felől szintén 1:2 lejtővel és a korona alatt 2,5 m.-re 1,0 m. széles padkával és 1:2 lejtővel lőn tervezve. A csatornát a Dunától elválasztó (baloldali) gát kőhányások közé fogott s ugyancsak kőhányással fedett vegyes anyagból volt építendő a rézsükben 45 m., a koronán 30 cm. vastag kőburkolattal. A partmenti (jobboldali) gátnak az áttöltött medren vezető része mindkét oldalon, a partmenti részeken pedig csupán a csatorna felől kőhányásra támaszkodó vegyes anyagból lett tervezve és építve. A kő és vegyes anyag ezen együttes alkalmazása azért lőn tervezve, hogy a gátak vizállóbbak legyenek. Végre a csatorna felső végén, a partból kiindulóan, egy keresztgát lőn tervezve abból a célból, hogy a csatorna feneke lehetőleg szárazzá tétessék vagy hogy legalább csöndes és sekély viz legyen benne, hogy ily módon a sziklafenék lemélyítése egyszerübb eszközökkel és igy olcsóbban legyen végrehajtható.

A csatorna baloldali gátja felfelé 500 m. hosszban a meder közepe felé tölcsérszerü kihajlással s koronamagasságának a legnagyobb viz fölötti 60 cm.-től a legkisebb viz fölötti 1 m.-ig való csökkenésével meghosszabbíttatott. A csatorna felső torkolatánál épült ideiglenes zárógát eltávolítása után 1896 febr. 29. beeresztették a vizet a csatornába. A vizfolyás kiegyenlítődése után fixirozták a csatornában a vizszint, megmérték a vizsebességeket s azt találták, hogy az a csatorna alsó kétharmadában 3-3,5 m., a felső harmadban 4-5 m. másodpercenként, tehát nagyjában egyező a tervezeti számításokkal. 1896 márc. 16-20. próbákat tettek a csatonában különböző személy- és vontatógőzösökkel; legelőször a dunagőzhajózási társaság Tisza nevü vontató gőzőse haladt fel a csatornán vontatmány nélkül, 23 perc alatt téve meg az 1800 m. hosszu utat a Thommen nevü vontató gőzös egy 260 tonna rakományu uszályt 71 perc alatt vontatott fel. A csatorna 1896 szept. 27. a király, továbbá Károly román és Sándor szerb király jelenlétében fényes ünnepélyességgel megnyittatott. A csatorna létesítéséhez a következő munkálatokra volt szükség: 350,000 m3 sziklaeltávolítás a csatornából szárazban, 43,000 m3 viz alatti sziklaeltávolítás a csatorna felső és alsó torkolatában, 211,000 m3 kőhányás, 258,000 m3 vegyes anyagból való feltöltés, 62,000 m3 kőburkolat, 38,000 m3 kőhányáskiegyenlítés, 12,000 m3 kőhányáskiszedés, 2000 m. fakorlát és a jobboldali gát alsó részén egy 10 m. nyilásu híd. A csatornában érvényesült rendkivül nagy vizfolyási sebesség leküzdésére 1897 nyarán tartott vontatási kisérletek s előzőleg tett igen beható tanulmányok alapján elhatároztatott 2 db. oly szerkezetü sodronykötél-hajó beszerzése, amelyeknél jóval a csatorna fölött megerősített kötél a hajón levő dobra föltekertetvén, a hajó s a hozzá akasztott vontatmány ily módon kapaszkodik fel a csatornán keresztül. Ezzel biztosítva van még az 1500 tonnás görög uszályok felvontatása is. A V. alatti folyamszakaszon, az u. n. Kis-V.-nál a szabályozási munkálatok végrehajtása közben eszközölt felvételek szerint a csatorna szélességének és időzközben létesített nagyobb mélységének megfelelő hajóút hiányozván, szükséges volt gondoskodni arról, hogy ezen a szakaszon a fenékből kiálló szikláknak 0 alatti 3 m. mélységre leendő kirepesztésével, illetve eltávolításával a V.-na áthaladni képes nagyobb merülésü hajók részére is biztosíttassék a legkisebb vizállás esetére is a kellő hajóút. Ennek a hajóútnak a létesítése mintegy 16,000 m3 szikla viz alatti kitörését, illetve eltávolítását tette szükségessé. Az aldunai V.-nál és az ottani többi zuhatagnál szükséges összes munkálatok 1898 végén teljesen elkészülnek, ugy hogy a Duna folyam moldova-turnszeverini zuhatagos szakasza 1899 tavaszán végleg átadatik a hajózási forgalomnak. Az ottani hajózás s a szabályozási költségek törlesztése fejében szedendő hajódíj kezelésére és a munkák fentartására Orsován m. kir. hajózási hivatal állíttatik fel, ennek következtében kötelező kalauz-szolgálat szerveztetik, ugy hogy 1899 tavaszán megindulhat e folyamszakaszon az akadálytalan szabad hajózás. V. ö. Gonda Béla, Az aldunai Vaskapu és az ottani többi zuhatag szabályozása (egy térképpel és a szöveg közé nyomott 100 képpel, Budapest 1896, megjelent külön magyar, francia és német nyelven).

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is