Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
vaskor iron age
vaskorszak iron age

Magyar Magyar Német Német
vaskorszak Eisenzeit (...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Vaskor

az őskor művelődési haladásának harmadik és utolsó korszaka. A V.-nak Európa északibb részein több fázisát ismerik, mint a délibb vidékeken. Kr. e. 100-tól Kr. u. 500-ig volt a régi V., mely a rómaiak uralma előtti és alatti, valamint a népvándorlási időket foglalta magában, a VI-VIII. sz.-ig volt a közép és a X. sz.-ig az ifjabb V. Németország és Európa délibb vidékein azonban már 2-3 századdal előbb ismerhették az eszközök vasból való készítésének módját. Igy p. a hires hallstatti sírhelyeken számos vasból készített kardot, tőrt, baltát stb. találtak, mig Németország északibb vidékein ugyanazon időből (Kr. e. VII-IV. sz.) csak bronztárgyakat leltek. Az őstörténelem azért ezen egész korszakot hallstatti korszaknak nevezi, mivel ezen időnek legjellegzetesebb, legtöbbet mondó bizonyítékai a hallstatti leletekből kerültek ki. A hallstatti kor különben azonos a bronzkorszak legutolsó stádiumával, mert a hallstatti sírhelyeken is találtattak meg bronzkészítmények is, az északibb részeken pedig ugyanakkor még csakis bronztárgyakat használtak. Gyakoribb mág a vas az u. n. la-tene-korszakban, mely a Kr. e. három és a Kr. u. első századot foglalja magában, mindenbel kelta ízlést és művelődést hidetve. Nevét az ezen idők legnevezetesebb leletétől nyerte a neufchacircumlflexteli tóban Marin közelében talált, a vaskorszakból eredő cölöpépítménytől. A legtöbb régi kulturnép ismerte a vasat. Azért is lehetetlen V. alatt bizonyos évszámok által teljesen meghatározott időt érteni. Németországban körülbelül Kr. e. néhány századdal kezdődött s egész a császárok idejéig tartott.

Ami Magyarországot illeti, az összes V. a hallstatti és a la-tenei, a kelta törzsek uralmával függ össze a dunántúli részekben s minden valószinüség szerint általuk hozatott be. A bronzkorszaknak a V.-ba való átmeneti időszakából származó emlékeink mind egyszerübbek, mint azok, melyek a szomszéd országokban találtattak. A la-tene-korszakot hazánkban bőven tanulmányozhatjuk hazai sírleleteinkből, melyek különösen a dunántúli vármegyékben sűrün fordulnak elő. Ezen időben ismerik már magyar földön az érmeket. A nemzeti muzeum igen sok részint itt készített, részint külföldről ide hozott leletet őriz és pedig kengyelfibulákat, galata-érmeket, fibulákat, karpereceket és egyéb ékszereket (a második teremben), tőröket, lándsahegyeket, lószerszámokat stb. A V.-ban már a fazekas-korongot is használták s az edényeknek kezdenek díszesebb alakot adni. Rajzokkal is találkozunk rajtuk, ezek azonban nagyobbrészt mértaniak. A szárazdi leletek kifejlett zománc- és üvegiparról tesznek tanuságot. Az e készítméyeken megnyilatkozó római ízlés bizonyítja a rómaiak befolyását hazánk kulturájának fejlődésére. /p>

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is