Vaspát

(pátvaskő, sziderit, chalibit), vaskarbonát, vagyis szénsavas vas (FeCO₃), majdnem mindig több-kevesebb mangán-, magnézium- és cinktartalommal, melyek nem tisztátlanságok, hanem mint megfelelő karbonátok izomorf keverékei foglaltatnak benne. Hatszöges rendszerbeli romboéderes kristályokban igen gyakori, a romboéder-lapok legtöbbször nyeregformára görbültek v. lencse-idomuak; helyenként nagy tömegekben, telepekben szemcsés, tömött, sugaras-rostos szerkezettel találni, majd tisztán, majd pedig agyaggal, sokszor pedig quarccal, kalkopirittel és más szulfidásványokkal, ritkán cinnóberrel is keverve. Egyike a legfontosabb vasérceknek, sárgás, sárgás-szürke, szürkés-barna szinü, üvegfényü, jól hasad, k. 3,5-4,5, fs. 3,7-3,9. Gyakran változik limonittá vagy csak a felületen, v. pedig egészben, ilyenkor ugy szine, mint fénye megváltozik. Gömbös v. veséded alaku és rostos szövetü változatát szferoszideritnek mondják. Nálunk Felsőbánya ércteléreiből szép darabok kerülnek, de sok más helyről (Csehország, Szilézia, Hessen, Vesztfália stb.) ismeretesek. A szferosziderit is lehet agyagos, és ha még szén keveredik hozzá (12-35%), akkor szénvaskő (Blackband) a neve; különösen kőszéntelepek közelében Angliában, Skóciában van sok, de egyebütt is, igy nálunk Steierlakon és Pécsett. Ha egyes hozzákeveredések benne felszaporodnak, akkor átmenetet képez más ásványokhoz, és az ilyen V.-ot külön nevekkel szokták emlegetni. Igy, ha a mangántartalom felszaporodik (20%-ot is elérhet), oligonpát, ha a magnézium, akkor szideroplezit (6-7%) vagy pistomezit (12%), ha a cink (14-20%), akkor cinkvaspát. Egyéb nevek is vannak forgalomban, nevezetesen a mállott V.-nak barnaérc, a mállott és egyúttal kevés mangán-tartalmunak kékérc. A vaskiolvasztásra sokkal jobbnak mondják a mállott V.-ot, mint a frisset, épet, a kohász nyelvén éretlent. Különösen becsesek a magántartalmuak, mert a belőlük kiolvasztott vasból készül a legjobb acél. Hazánkban különösen Dobsinán, Betléren, Nadabulán, Igló vidékén, Rézbányán, Macskamezőn bányásszák, de sokkal nagyobb mennyiségben és sokkal régebben (vagy 2000 év óta) bányásszák Stájerországban Eisenerz mellett, ahol az Erzbergen közepesen 60 m., helyenkint pedig 125 m. vastag telepeket, ugyszólván egész hegyet alkot.

Forrás: Pallas Nagylexikon