Vasúti balesetek
közlekedés
két osztályba sorohatók. A könnyebb V.: kisiklás vagy
összeütközés hibás váltóállítás következtében, melyek nem járnak mindig
súlyosabb következményekkel és a végzetes V.: hídleszakadás, gyorsvonattal való
összeütközés a nyilt pályán stb. következtében, amilyen a vasúti személyzet
vigyázatlansága folytán fordulhat elő. Emlékezetesebb V. voltak: 1856 jul. 17.
Amerikában, a pennsylvaniai vasúton (62 halott, 100 sebesült); 1880 dec. 20.
Angliában, a Tay-híd leszakadása folytán (200 halott); 1882 szept. 3.
Elzászban, Freiburg és Colmar közt, kisiklás által (68 halott, 120 sebesült);
1889 jun. 12-én Irországban, összeütközés folytán (80 halott, 262 sebesült);
1891 jun. 14. Svájcban, egy vashíd leszakadása folytán a vonat vízbe esvén (72
halott, 130 sebesült), jul. 26. Páris egy külvárosi indóházában (49 halott, 90
sebesült). Nagy feltünést keltett az 1888 okt. 17-iki borkii
katasztrófa, mely a kaukázus-szt.-pétervári vonalon III. Sándor orosz cár
különvonatát érte.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|