Vaszilij

(Vazul), orosz nagyhercegek: I. V. Dmitrijevics, moszkvai nagyfejedelem (1389-1425). Ügyesen folytatta atyjának IV. Dmitrij Donszkojnak megkezdett terveit, egyesített több kisebb fejedelemséget Moszkvával s a litvánokkal és tatárokkal szemben igen okos politikája volt. Birodalmát annyira megerősítette, hogy az még azon csapásokat is elbirta, melyek fia III. V. Vasziljevics (1425-62) gyönge kormányzása alatt érték és meg birta óvni a támadásokkal szemben egységét. - IV. V. Ivanovics (1505-33), Moszkvának az első teljesen szuverén nagyfejedelme volt, miután apja III. Iván lerázta a mongolok igáját az országról és biztosította a trónöröklést. - V. V. Ivanovics (1606-10), igy hivatta magát V. Ivanovics Sujszkíj fejedelem, midőn 1606-ban az első ál-Demetrius megsemmisítése után Moszkvában cárnak kiáltották ki. De újabb trónbitorlók léptek fel a lengyel által támogatva. Szorultságában V. a svédekkel kötött szövetséget 1609., akik küldtek is segélycsapatokat. A svédek és oroszok egyesült hadseregét azonban 1610 jun. 24-én Klusinónál megverte Zolkiewsi lengyel hetman, aki azután Moszkva ellen fordult, ahol lázadás tört ki, mely alkalommal jul. 17. V.-t letették a trónról, és kiadták a lengyeleknek. Megh. Varsóban 1612.

Forrás: Pallas Nagylexikon