(faggyufa), a Dipterocarpaceák fája, mintegy 12 faja Ázsia forró vidékén terem. Gyántát bőven termel, levele bőrnemü, virága fehér, tokja csaknem húsos egész bőrnemü. A V. Indica L. mintegy 20 m. magas, Kelet-Indiában különösen a Malabárparton terem. Törzse vastag, levele hosszas, csorbított, virága nagy és szártetőző ágboggá egyesül. Kérgének sebéből kifolyó gyántája a levegőn megkeményedik és a keletindiai v. manillai koál (pegnie, pandum, sandaron) lesz. Jó illatu, borostyánkőszinü. Firnásznek, füstölőnek, sőt orvosságnak is, magvát hányás ellen használják. Utóbbiból faggyunemü anyagot is főznek, növényfaggyu v. vateriazsír (piney tallow) néven szép gyertyát öntenek vagy szappant főznek belőle.