Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Vatikán... ----

Magyar Magyar Német Német
Vatikán... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Vatikán

A pápa palotája Rómában, a Tiber folyó túloldalán, a régi Mons Vaticanuson épült a Citta Leoninában, a Péter-templom mellett. Az építést Symmachus kezdette a VI. sz. elején és utódai annyit építettek hozzá és újjá, hogy a V. nem egy egységes palota, hanem egy egész épülettömeg, melynek 20 udvara és több mint 200 lépcsőfeljárója van. A Scala Regián át az út egyenesen a sixtusi kápolnához vezet (Rafaello híres Sixtusi madonnájával), mely 1473. épült, e mellett vannak a Scala Regia s a Pál-kápolna (Michelangelo freskóival). A második emeleten négy teremhez jutunk, az ún. stanzákhoz, melyeket Rafaello festményei díszítenek. Mellettük találjuk a San-Lorenzo kápolnát és a loggiákat Rafaello freskóival. A V.-i képtár, melyet VII. Pius pápa alapított, a harmadik emeleten van elhelyezve. Egy egész külön bejárat vezet ezután a régiségi gyűjteményekhez, melyeknek egyes részei: a Museo Pio Clementino, a Museo Chiaramati, a Braccio Nouvo, az egyiptomi múzeum, Rafaello tapétái, az etruszk gyűjtemény és a V.-i könyvtár. A V. mögött terülnek el a V.-i kertek.

A Szt.-Péter-templom (S. Pietro in Vaticano) Róma 350, sőt a világ összes templomai között a leghatalmasabb, mely latin kereszt alakban épült a régi bazilika helyére. V. Miklós pápa (meghalt 1455.) kezdte az építkezést, II. Gyula (1503-tól 1513-ig) folytatta Bramante új tervezete szerint, melyen azonban később igen sokat változtattak. 1546-től Michelangelo vezette a folytatólagos építést; az ő tervei szerint kezdték meg a kupola emelését. V. Pál pápa azonban ismét megváltoztatta a tervet, és Bernini még jobban elrontotta a már elkövetett hibákat, amelyeket csak részben volt képes a pompás oszlopcsarnok építése által enyhíteni. 1612. készült el a homlokzat s 1626. VIII. Orbán pápa szentelte föl a templomot. Méretei óriásiak: hossza az előcsarnokkal együtt 211,5 m, a nélkül 187 m, a kereszthajó 137,5 m., a középhajó magassága 46,2 m, a kupola magassága 132,5 m A templom belseje hatalmas benyomást gyakorol a nézőre óriási pillérei és remek oszlopai (148), valamint a fenséges 42 m átmérőjű kupola által, mely négy óriási pilléren nyugszik. A belső díszítés (szobrok, képek, mozaik és márványdíszítések) igen gazdag. A kupola alatt van a 29 m magas tabernákulum, ez alatt Szt. Péter sírja, melynek elülső párkányzatán éjjel-nappal 89 lámpa ég. Mellette áll Szt. Péternek egy az V. sz.-ból származó bronzszobra. A szoborművek nevezetesebbjei: Michelangelo Pietaja, Guercino: Petronilla, Canova: VI. Pius imádkozó szobra, Pallajuolo: IV. Sixtus, Thorwaldsen: VII. Pius, Canova: XIII. Kelemen, Amici: XVI. Gergely pápa, stb. Giotto képei és Melozzo da Forli freskói a Stanza Capitolaréban vannak. A kincstárban őrzik a császári koronázási palástot (III. Leo dalmatikáját a IX. sz.-ból). Az előcsarnok, melyhez öt bejárat vezet, Maderna mesterműve. Két végében Nagy Károlynak Cornacchini és Nagy Konstantinnak Bernini által készített szobrai vannak elhelyezve. A középajtóra a régi Péter-templomnak a XV. sz.-ból eredő bronzból készült szárnyas ajtóit illesztették.
A V. szót mint a pápa székhelyét, gyakran használják olyan értelemben is, mint a pápai kúria, egyházi ügyekben a legfelsőbb ítélőszék.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is