Vazul-rend

a keleti egyház szerzetesrendje. Szabályait szerzette Nagy szt. Vazul 361 körül, amelyek első sorban engedelmességet, azután szegénységet, tisztaságot, visszavonulást és lemondást, mely ruházatban, élelemben, lakásban és álomban csak a legszükségesebbekre szorítkozik, munkásságot, imádságot és testvéri szeretetet irnak elő. A V. csakhamar elterjedt nyugaton, különösen az iszlám elől való félelm számtalan szerzetest hajtott Itáliába, főkép Calabriába és Sziciliába. A kereszténységgel egyidejüleg elterjedt Oroszországban is, ahol virágzása idején 500 kolostort számlált. A rendnek három foka van: noviciusok (3 évig Oroszországban, 2 évig Athosz hegyén és 1 évig az egyesült Vazul-rendieknél), a fogadalmat tettek és a tökéletesek (szkimnikok). A tökéletesek agy (angyali) ruhát kapnak, de e fokra maapság kevesen jutnak föl. A szakadár V.-iek között az u. n. szabad kolostorok keletkeztek, amelynek tagjai önállóan élnek, külön lakással, külön vagyonnal birnak, a nagy fekete szerzetesi fövegen kivül tetszés szerint öltözködnek. A V. története szorosan összefügg a görög egyházéval. Az olasz kolostorok kivételévela szakadárságba esett. Az unió folytán az állapot a következő: a katolikusoknak kevés, a keletieknek sok zárdájuk van. A katolikusok közül a legnagyobb kongregációk a melchiták között lévő 8 kolostorral, a galiciai 14 zárdával. Hazánkban van 8 zárdájuk a munkácsi, eperjesi és szamosújvári egyházmegyékben. A tartomány jelenlegi főnöke Leukanics Ince. A keletiek közül nevezetesebbek: az athoszhegyiek. Ezeken kivül van 53 európai, 32 ázsiai Törökországban, 17 a szigeteken, Görögországban 82, Oroszországban 386, hazánkban és Horvátországban 24, Dalmáciában 4 kolostor. Az egyesült örmény baziliták a szt. Domonkos, a nem egyesültek szt. Vazul szabályait követik. A V.-nek van női ága is számos kolostorral.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás

• Vazul