Védjegyoltalom
A belajstromozott védjegy kizárólagos használati jogot
biztosít és pedig a bejelentés időpontjától kezdve. Megtámadhatja azonban a
belajstromozott védjegyet az, ki azt előzőleg tényleg használta, ha a védjegy a
forgalomban ismeretes is volt. A védjegy azonban csak az illető árunemre
részesül védelemben, amelyre belajsromoztatott. A védjegy csak azon vállalattal
együtt ruházható át, amely részére kéretett, a vállalattal megszünik; a
vállalatban történt változással védjegy átszáll, de az új tulajdonos három hó
alatt átirni tartozik. A védjegy oltalma kettős: 1. büntetőjogi, aki más
védjegyet utánoz, más védjegyével jogtalanul ellátott árut, ezt tudva,
forgalomba hoz vagy árul, kihágást követ el és a sértett fél indítványára
200-600 koronáig terjedő birsággal, két éven belüli visszaesés esetén pedig 2
hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbirsággal
sujtatik, egyúttal az utánzásra használt szerszámok és készülékek
hasznavehetetlenekké tétetnek, az utánzott készlet pedig megsemmisíttetik s az
itélet közzétehető. Egy a védjegyutánzással az oly védjegy előállítása, mely az
utánzottól csak különös figyelemmel különböztethető meg; 2. magánjogi, a
védjegybitorlás kártérítésre ad jogot, a kár megállapításában a biróság szabad
belátása szerint határoz; a kártérítési követelés a büntető eljárás útján is
érvényesíthető, azonban csak 5000 frt erejéig. A védjegyek belajstromozása 10
évenként megújítandó, ennek elmulasztása a védjegy törlését vonja maga után. A
védjegyek használati jogának törlése, ugyszintén a megszünése s hatályának
kérdései közigagatási útra tartoznak; illetékes a kereskedelmi miniszter. A
V.-ban voltakép csak magyar és a velök egyenlősített osztrák honosok
részesülnek, számos állammal azonban szerződésünk van, amely a kölcsönös
védelmet biztosítja, igy Portugáliával (1872. V.), az északamerikai
Egyesült-Államokkal (1872. XV.), Oroszországgal (1875. XI.), Angliával (1876.
XLIX.), Svéd- és Norvédországgal (1880. XVI.), Belgiummal (1860. XXII.),
Franciaországgal (1884. VI.), Svájccal (1886. IX.), Braziliával (1887. XXXIX.),
Hollandiával (1887. XI.), Dániával (1888. XVI.), Németországgal (1892. IV.),
Olaszországgal (1892. VI.), Szerbiával (1893. XX.), Romániával (1893. XXIV.),
Spanyolországgal (1897).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|