Védőrség és őrhad

A hely védelmére szükséges cselekvő védelmi erőt őrhadnak (Kriegs-Besatzung), a tábori hadseregnek a várban még ezen kivül elhelyezett részeit támadó védőrségnek (Offensiv-Besatzung) nevezik. A védőrség a harcászati kötelék fentartása mellett védőszakaszőrségekre és főtartalékra oszlik. A védőszakaszőrségek külsők (övvonal, külművek) vagy belsők (noyau). A védőrség ereje a hely minőségétől, fontosságától, kiterjedésétől és műszaki értékétől függ. A védőrség a vártörzsön kivül: gyalogság, lovasság, tüzérség és műszaki csapatokból áll. A gyalogság őr- és védelmi szolgálatra, esetleg a vártüzérség pótlására szolgál. A lovasságot küldönc- és hirszerző szolgálatra alkalmazzák. Táborváraknál 2, egész 4 század szükséges. A vártüzérség a lövegek kezelésére szolgál és vegyműhelyekben is alkalmazható. Az utászcsapatokat védelmi berendezések elkészítésére és hídverésre alkalmazzák. Egészségügyi csapatok és a vonat szükség szerint határoztatik meg. Hadsereg- és várintézetek: tüzérségi szertárak, kórházak, élelmező raktárak, vágómarhatelep stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon