Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
véghangsúly... end stress
véghatároza... determinati...
véghezvisz to achieve
véghezvisz to bring ab...
véghezvisz to bring of...
véghezvisz to bring to...
véghezvisz to come up
véghezvisz to consumma...
véghezvisz to perform
véghezvisz to push thr...
véghezvisz to put in
véghezvisz to settle u...
véghezvisz to work
véghezvisz to work out...
véghezvitel... achievement...
véghezvitel... commission
véghezvitel... completion
véghezvitel... performance...

Magyar Magyar Német Német
véghezvisz durchwirken...
véghezvisz ... verüben
véghezvisz ... vollbringen...
véghezvisz ... durchführen...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Végh

(verebi), előkelő adományos birtokos nemes család Fejér vármegyében, melynek több tagja a múlt és jelen században magas hivatalokat viselt, s melynek egyik ága máig is él verebi ősi birtokán. A családból I. Péter kapta királyi adományul a fejér-vármegyei verebi uradalmat, aki nejével Csúzy Juliannával Komárom s egyéb vármegyékben más szép birtokokhoz is jutott. I. Péter fiai I. Ignác és II. Péter két családágat alapítottak, melyek elseje máig is fennáll; a másik fiágban már kihalt. I. Ignác, ki 1722. született, 1760. magyar királyi kamarai tanácsos, s a harmincadok és aranymosási ügy igazgatója volt, s meghalt 1783. Ennek fia volt: II. Ignác, aki 1763. született s meghalt 1820.; ennek elsőszülött fia III. Ignác, született 1789 dec. 19., meghalt 1842 aug. 26-án. Közszolgálatát Fejér vármegyében kezdte, hol főjegyző s az 1825-iki országgyűlésen kormánypárti követ volt; onnét a magyar udvari kancelláriánál titkárrá, 1829. a pesti királyi táblához országbírói ítélőmesterré, s a váltótörvény behozatala után a váltó-feltörvényszék elnökévé neveztetett. Első nejétől Fiáth Borbálától egy fia maradt, János, ki a családot fenntartotta, született 1817.; tanulmányait a pesti egyetemen végezte, hol nevelője a kitűnő tudós történész s régiségbúvár Érdi János volt; fiatal korában megyei szolgabíró s tiszteletbeli főjegyző lett, azután pedig visszavonulva, családjának és a nagy költséggel élt ősök által megterhelt javai teljes rendbe hozásának szánva minden idejét, a verebi uradalomból párját ritkító mintagazdaságot teremtett, melyet a székesfehérvári és budapesti gazdasági kiállításokon bemutatott. Fiai: István, Fejér vármegye bizottmányának jeles, ékesszóló tagja és János. I. Ignácnak második fia volt Antal, született 1764-ben, ki bírói pályáját a Dunán inneni kerületi táblánál kezdte, azután királyi tanácsos és a hétszemélyes tábla bírája lett; meghalt Pesten 1841 febr. 6. Ága Antal nevű fiában kihalt. Az adományos I. Péter másik fia volt II. Péter, ki a családból legmagasabb polcra emelkedett; már 1770. királyi kamarai tanácsos, majd 1782 ápr. 19. Baranya-vármegyei főispán, 1789. királyi személynök, majd főtárnokmester és így országbíró, végre 1795 júl. 20-án országbíró, s így a nádor után az ország legmagasabb hivatalnoka lett. Meghalt 1802 ápr. 15. A Szent István rendnek is vitéze s kincstárnoka volt. Nejétől Nádasdy Erzsébet grófnőtől örököse csak egy maradt, István koronaőr kinek Almássy Amália grófnőtől csupán leányai maradván, benne a verebi V.-ek ily magas hivatali fokra emelkedett ága kihalt.

1. V. Artur (tassi), esztétikai s jogtudományi író, V. Bertalan 1848-iki honvédhuszárezredesnek és ábrahámfalvi Ugron Júliának fia, született Budapesten 1850 febr. 20. Gimnáziumi tanulmányait Kolozsváron s az egyetemet Budapesten és Bécsben végezte; 1873. doktori szigorlatot, 1875. ügyvédi vizsgálatot tett s a magyar államvasutaknál kapott alkalmazást; de ettől 2 év után megvált s a magyar általános hitelbank helyettes titkára lőn s 1876. a pesti hazai első takarékpénztár ügyésze, majd főügyésze lett 1891-ig, amidőn az igazságügyi miniszter a budapesti királyi ítélőtáblához bíróvá nevezte ki, mely minőségben közel 2 évet töltött. 1893. visszatért a pesti hazai első takarékpénztárhoz, melynek helyettes igazgatója lett s 1896. Torda-Aranyos vármegye felvinci kerülete országgyűlési képviselőjévé választotta; mint ilyen, tagja a közlekedési bizottságnak. 1897 óta a pesti hazai első takarékpénztár igazgató tagja. Az irodalommal korán foglalkozott, több nyelvet tanult s mint húsz éves ifjú az Ellenőr külföldi rovatát vezette, majd min előadó, felolvasó és vitatkozó élénk részt vett a magyar jogászegyletben s jogászgyűléseken. Önálló művei: A visszatartási és megtartási jogról (Budapest 1881); Lachaud védbeszédei (u. o. 1886). Az 1870-93. irt értekezései Tanulmányok címen, Boisser G., Virgilje pedig az Olcsó könyvtárban jelent meg.

2. V. István (verebi), a magyarországi tartománybiztosságok fő igazgatója, II. Péter országbíró fia, született Bécsben 1763 aug., meghalt sopron-vármegyei domonyai uradalmában 1834 szept. 30-án. Iskoláit a budai királyi egyetemen végezvén, a királyi helytartó tanácsnál lépett közszolgálatba, hol már 1783. titkár, 1787. pedig tanácsossá lett. Az udvar bizodalmát annyira megnyerte, hogy már 27 éves korában az országos tartománybizottságok másodigazgatójává nevezték, 1805. pedig Baranya vármegye főispáni helytartója s két év múlva ugyanannak főispánja és az országos tartomány-bizottság főigazgatója lett. E pályán kezdet óta rendkívüli munkásságot fejtett ki és ez okból bízták reá 1797., 1800. és 1805-ben a felkelt nemesség, 1809-ben pedig a királyi hadsereg általános főhadbiztossága összes teendőit. 1810-ben belső titkos tanácsos lett, s a Szt. István rend középkeresztjét is megkapta. Még magasabb méltóságra emelkedett 1825-ben, midőn az országgyűlésen koronaőrré választatott; ugyanez országgyűlés után az adóügyi országos küldöttség elnökségét viselte. Ugyanakkor kezdett a magyar akadémia dolgaiban részt venni, mint az alaprajz és szabályok kidolgozására megbízott országos küldöttség s az intézet megalakulása után annak igazgató tanácsának tagja. V. ö. Hazai és Külföldi Tudósítások, 1834. II. 30.; Magyar Kurír 1834. II. 31.; Ofner-Pester Zeitung 1834. 83.; Jelenkor 1834. 81.

3. V. János (verebi), kúriai bíró, zeneszerző, született Vereben (Fehér) 1845 jún. 15. Jogi s egyetemi tanulmányai mellett kiváló szenvedéllyel és hivatottsággal tanulmányozta a zenét, amelyben Thern Károly vezetése alatt művelte ki magát a zongorajátékban, a zeneszerzésben pedig Mosonyi Mihály volt a tanára; szoros baráti viszonyba lépett Liszt Ferenccel, aki több művét át is írta zongorára, irt számos dalfüzetet, férfi- és vegyes kart, valamint nagyobb szabású zenekari műveket is, melyek közül főleg kiválik Fent és alant és Ostermorgen c. vegyes kara zenekar kísérettel; Liszt Ferenc hírhedt Galopp chromatik-ját is nagy sikerrel írta át zongorára négy kézre és két zongorára. A 70-es években a hivatalnoki pályára lépett, 1881. a közoktatásügyi miniszter az országos zeneakadémia alelnökévé nevezte ki, mely állásában több éven át működött s tevékeny részt vett az intézet szervezésében, ez állásától aztán megvált, miután a királyi tábla ülnökévé nevezték ki. 1879. a. magyar királyi Kúria bírája lett.

4. V. Kálmán, áldozópap, egyházi író, született Pesten 1864 febr. 24. Középiskoláit Budapesten, Debrecenben és Egerben, a teológiát Egerben végezte. Pappá szentelték 1887. Káplán volt Domoszlón, Kálon, Miskolcon és Jászberényben. 1893-ban egri tanítóképző intézeti tanár és székesegyházi hitszónok, 1896 őszén hevescsányi plébános. Önálló művei: Bibliai történetek magyarázata (a Schuster-Holzammer-féle illusztrált Handbuch zur bibl. Geschichte fordítása, 4 köt., Miskolc 1892-93); Iskolai hitelemzések (Dreher Elementarcatechesen, ford., Eger 1895); Holtak iránti kegyelet (Budapest 1890); Béketűrés (szent beszéd és elmélkedési ciklus, Eger 1890). Szerkesztője volt a Tanítsatok c. hitszónoklati és hitoktatási folyóiratnak. V. ö. Koncz Á., Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren (Eger 1892).

5. V. Mihály, l. Kecskeméi Vég.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is