Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
véglények protozoa

Magyar Magyar Német Német
Véglények... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Véglények

(Protista) A felsőbbrendű állatok és növények oly élesen kirívó jellemekben különböznek egymástól, hogy a két szerves ország alakjainak egymással való összetévesztése a szervezetek felsőbb fokán merőben lehetetlen s a felsőbbrendű állatot és növényt a természettudományokban teljesen járatlan is megkülönbözteti egymástól. Egészen másképpen áll a dolog a puszta szemmel nem látható parányi lényekkel, amelyeknek valamennyi alakját a legképzettebb természettudós sem képes határozottan egy egyik vagy másik szerves országba beosztani, mert az állati és növényi jegyek a legalsóbb élő lények körében elmosódva mennek át egymásba. Az élet ezen legalsó fokán a megkülönböztetésre egyedül használható bélyeget a táplálkozás módja adja meg, s ennek különbözősége szerint a növényország tagjai gyanánt tekintendők mindazok a legalsóbb élő lények, amelyek szervetlen vegyületekből táplálkoznak, az állatország tagjai gyanánt pedig mindazok, amelyek szerves vegyületekből, azaz növényi vagy állati eredetű anyagokból táplálkoznak. Ámde abban az esetben, ha a növény-, illetőleg állatországba való beosztásra szigorú következetességgel a táplálkozás különbözőségét vesszük kritérium gyanánt, abba a kényszerhelyzetbe jutunk, hogy oly legalsóbb élő lények egyik részét, amelyek szervezetükre nézve különben teljesen megegyeznek egymással, a növény-, másik részét az állatországba kell beosztanunk. A beosztásnak e nehézségei azon alapszanak, hogy az élő lények - a növények és állatok - közös elődöktől származnak s a legalsóbb szervezeteket - ismereteink jelenlegi állásán - jogosan véljük oly kezdetleges alakoknak tartani, amelyeknek rokon csoportjaiban majd növényi, majd állati jellemek vannak kifejlődve. Ez indított több természetbúvárt arra, hogy a két szerves országot egymással megszakítás nélkül összekapcsoló legalsóbb lényeket közös csoportba, a növény- és állatországot egymással összekötő átmeneti csoportba (országba) foglalja, melyeknek megnevezésére Haeckel a protista, Entz Géza a véglény kifejezést ajánlja.

A V. legfőbb jelleme az egysejtűség, azaz egész életükön keresztül egyetlen, gyakran igen bonyolódott szerkezetű sejtből állanak; velük szemben a tulajdonképpeni növények és állatok csak éltük kezdetén (peteállatok) egysejtűek, ellenben kifejlődött állapotban a petesejt szaporodása útján keletkezett igen nagyszámú, különböző szövetekké csoportosult, többé-kevésbé megváltozott sejtből vannak összetéve; a testüket összetevő szövetek (histon) után Haeckel a soksejtű növényeket és állatokat histonia névvel jelöli; mások az egysejtű V.-et monoplasztidáknak (plasztida a. m. sejt), a szövetekből összetett, tehát soksejtű szervezeteket pedig poliplasztidáknak nevezik.

A V.-nek a növényektől és állatoktól való megkülönböztetése elméleti szempontból helyes és megokolt, de a gyakorlati szempont kívánatossá teszi, hogy a legalsóbb lények is beosztassanak a két szerves ország valamelyikébe: azaz, hogy a V.-et táplálkozásuk szerint (összetartozásuk figyelembe vétele nélkül) két csoportba osszuk; a két csoport az állati V. (protozoa) és a növényi V. (protophyta) csoportja, mely két csoporttal szemben a soksejtű növények metafita, a soksejtű állatok pedig metazoa névvel jelöltetnek. A protofiták közé az egysejtű moszatok és gombák, a protozoák közé pedig a gyökérlábúak (Rhizopoda v. Sarcodina), a spórás állatok v. gregarinák (Sporozoa), az ostoros (Flagellata vagy Mastigoptora) és a csillangós ázalékállatkák (Infusoria ciliata) tartoznak.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is