Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Végrehajtás... ----

Magyar Magyar Német Német
Végrehajtás... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Végrehajtási eljárás

jog

A V.-t az 1881. LX. t.-cikk szabályozza. A végrehajtás alapjául végrehajtható közokirat szolgál, ilyen lehet a polgári perben hozott és jogerőre emelkedett, v. végrehajthatóvá nyilvánított itélet, birói egyezség, választott biróság és büntető biróság itéletei, végrehajtható közjegyzői okirat, birói úton érvényesítendő fegyelmi és közigazgatási hatósági határozatok. Külföldi birói itéletek és birói perbeli egyezségek előzetes tárgyalás megtartása után is csak ugy hajthatók végre, ha azok végrehajthatóságát államszerződés biztosítja, vagy ha a viszonosság végrehajtató által bebizonyíttatik. Ausztriában hozott birói határozat és egyezség alapján a viszonosság előfeltétele mellett, feltétlenül elrendelendő. Magyar állampolgár személyi állapotát tárgyazó kérdésekben (p. kiskoruság, elmebetegség, házasság stb.) külföldi biróságok határozatai magyar állampolgár ellen belföldön végre nem hajthatók. A V. nemei: 1. biztosítási V., amelynek helye van: a) készpénzbeli követelés iránt támasztott perben, ha a követelés teljes bizonyító erejü okirattal bizonyítva van, amennyiben a veszély valósziüsítve van, vagy a marasztaló itélet ellen halasztó hatályu jogorvoslat adatott be; b) a bérbeadó kérelmére veszély igazolása nélkül két évnél nem régibb bérpénz vagy haszonbér erejéig a bérelt lakásban v. haszonbérelt jószágon levő ingóságokra; ha veszély valószinüsítve van, a legközelebb lejárandó félévi haszonbéri összeg erejéig is kérhető a biztosítási V.; c) az a) és b) pontban mondott feltételek esetében határozott faju v. nemü ingóságok készpénzbeli egyenértéke erejéig; d) kincstár, közalapok és alapítványoknak, törvényhatóságoknak és községeknek pénz- és vagyonkezeléssel megbizott tisztviselői és előljárósági tagjai ellen a kezelésből eredő követelések biztosítására. A biztosítási végrehajtási kérvény az ellenfél meghallgatása nélkül intéztetik el; de az elrendelt biztosítási V. 30 napon belül foganatosítandó. 2. Kieglégítési V., mely ismét irányulhat: a) készpénzbeli követelés behajtására s ez a leggyakoribb eset; b) bizonyos ingó vagyonnak v. határozott nemü és faju ingóságoknak átadására, illetőleg ezek készpénzbeli egyenértékének behajtására; c) valamely ingatlanra vonatkozó tulajdonjog v. más dologi jog elismerésére, a dologba vagy dologi jogba való birtokbahelyezéssel együtt v. a nélkül; d) végre valamely munka v. más teljesítés kieszközlésére. 3. Zárlat, amikor valamely meghatározott dolog v. jog birtokának biztosításáról van szó.

A V. rendszerint a végrehajtást szenvedő (az adós) meghallgatása nélkül rendeltetik el és pedig végrehajtató kérelméhez képest az adós ingóságaira v. ingatlanaira vagy mindkét vagyonra és az ingatlanok haszonélvezetére. Ha harmadik személy az ingóságokra vezetett foglalás által jogaiban sértve érzi magát, a végrehajtást foganatosító biróság előtt igényperrel léphet fel. Ehhez hasonló igényper illeti meg azt a harmadik személyt is, ki az ingatlanra vezetett végrehajtás esetében dologi jogaiban érzi magát sértve. Mivel a végrehajtás elrendelése és foganatosítása rendszerint a végrehajtást szenvedő előzetes meghallgatása nélkül történik, azért a V. a végrehajtást szenvedő részére széles körben biztosítja a jogorvoslatot. Igy a végrehajtó eljárása ellen előterjesztésel, a V. elrendelése ellen felfolyamodással élhet; ha a V. alapjául szolgáló határozat időközben egészen vagy részben hatályon kivül helyeztetett, kérheti a V. felfüggesztését vagy kisebb terjedelemre szorítását; ha pedig végrehajtatónak joga egészben v. részben elenyészett v. időhaladék engedése által felfüggesztetett, joga van megszüntetési vagy felfüggesztési keresetet indítani. L. Végrehajtás korlátozása.

A végrehajtási törvény (1881. LX. t.-cikk) számos kivételt állapít meg ama szabály alul, hogy az adós ingóságai foglalás alá vehetők. Igy nem foglalhatók le: 1. az isteni tiszteletre közvetetlenül szánt tárgyak; 2. az isteni tiszteletre szánt helyiségekhez tartozó szerelvények, ha nem magántulajdont képeznek; 3. vallási ereklyék, de foglalványaik lefoglalhatók; 4. köz- és magánhivatalhoz tartozó tárgyak, pecsétnyomók, irományok stb.; 5. rendjelek, érdempénzek és egyéb díszjelek; 6. közhivatalnokoknak és a hadsereghez és honvédséghez tartozó személyeknek egyenruházata; 7. ugyanezek fegyverzete és egyéb véderőbeli felszerelése és lova; 8. a végrehajtást szenvedő és háznépe részére szükséges öltözetek, ágynemü, a szükséges konyhaberendezés és 15 napra való élelmi és tüzelő szer; 9. végrehajtást szenvedő és családja részére szükséges ima- és iskolakönyvek és tanszerek; 10. a családi arcképek, de kereteik lefoglalhatók; 11. a keresetmód folytatásához, a polgái rendeltetés betöltéséhez és a személyes biztossághoz szükséges fegyverek; 12. tudósoknak és művészeknek hivatásuk betöltéséhez szükséges könyvei, mintái és szerei; 13. az iparosok, gyármunkások és napszámosoknak szükséges munkaszerei; 14. az iparosoknak feldolgozás alatt álló anyagkészlete 50 frt érték erejéig; 15. egy tehén vagy e helyett négy juh vagy kecske és ezek számára egy hónapra szükséges takarmány; 16. 5 hl.-t meg nem haladó mennyiségü vetőmag; 17. a postajog és annak gyakorlásához kivántató eszközök; 18. postára feladott készpénz- és más értékküldemények, postautánvételi és postán vagy táviratilag utalványozott összegek; 19. a postatakarékpénztárnál és a cheque- és clea-forgalomban eszközölt betétek, illetőleg letétek 1000 frtig; 20. állami, törvényhatósági és községi tisztviselők és szolgák, egyházközségi lelkészek, állami, községi és felekezeti tanárok, tanítók és tanítónők, a véderőhöz tartozó személyek, közhasználatu gőzmozdonyu vasutak, a nemzeti szinház és opera alkalmazottai fizetésének és ezzel egyenértékü egyéb illetményeinek legfeljebb egy harmada foglalható le és ez is csak ugy, hogy évi 800 frt érintetlenül maradjon; nevezettek lakpénzei csak lakbér fejében foglalhatók le; 21. a most nevezetteknek és ezek özvegyeinek nyug- és kegydíjai szintén csak 1/3 részben foglalhatók le, ugy azonban, hogy a végrehajtást szenvedő számára évi 500 frt érintetlenül maradjon; 22. a 20. pontban nevezettek napidíjai s kiküldetéssel járó egyéb illetményei; 23. katonai házassági biztosíték évi jövedelme csak 1/3 részben foglalható le, de ugy, hogy évi 500 frt érintetlen maradjon; 24. és 20. pontban fel nem sorolt állandó köz- és magánalkalmazásban levőknek fizetése és nyugdíja csak fele részben foglalható le, de csak ugy, hogy részükre évi 500 frt érintetlenül maradjon; a most nevezettek özvegyeinek és gyermekeinek nyugdíjai egyáltalán le nem foglalhatók; 25. a rokkantak ellátási díjai, a sebesültek pótdíjai, a vitézségi érmek után járó díjak, az elhunyt katonai személy családjának fizetett halálozási évnegyed vagy végkielégítés, a jelen és a 20. pontban felsoroltak özvegyeinek és gyermekeinek a férj, illetőleg atya szolgálataiért adományozott illetmények; 26. napidíjaknak, napszámnak, napi vagy heti munkabérnek napi 1 frt 50 krt meg nem haladó része; gazdasági cselédeknek még ki nem fizetett bére; 27. közpénztárból vagy szegény és alapítványi pénzalapból fizetendő kegydíjak és árváknak, özvegyeknek és szűkölködőknek nyujtott jótékonysági és alamizsnapénzek; 28. a kedvezményezettet illető életbiztosítási összeg a biztosított adósággai miatt végrehajtás alá nem vonható. Külön törvények is állapítanak meg kivételeket a foglalás alól. Igy nem foglalható le a záloglevelek külön biztosítására szolgáló alap vagy tartalékalap (1876. XXXVI. t.-cikk 5. §, 1889. XXX. t.-cikk 14. §); a jelzálogintézetek jelzálogilag biztosított kölcsönkövetelései (1876. XXXVI. t.-cikk 17. §); a vizi munkálatok fentartásához vagy a védelemhez szükséges anyagok és felszerelések, valamint az árvédelmi tartalékalap (1885. XXIII. t.-cikk 120. §); a szerzői jog (1884. XVI. t.-cikk 4. §) stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is